.

Az állatok előre jelzik a természeti katasztrófákat



Állati érzések

Rengeteg a történet van arról, hogy az állatok képesek megérezni és előre jelezni a veszélyt, és ebben a technológiai fejlődés sem tudta lekörözni őket. Néhány tudós érdeklődését  mindenesetre felkeltette a téma, és elkezdték felderíteni, pontosan milyen belső jelzőrendszereken keresztül képesek az állatok észlelni a veszélyt, majd feltették a kérdést: vajon segíthetnék-e a háziállatok, a kígyók vagy éppen a madarak természetes katasztrófa-előrejelzőként az embereket.

Már az ókorban is

Elsőként Thuküdidész görög történetíró jegyezte fel időszámításunk előtt 373-ban azt az anekdotát, hogy a Heliké városát megrázó, hatalmas földrengés előtti napokban a kutyák, a macskák, a kígyók és a menyétek csapatostul hagyták el a várost. Hasonlóan pánikba esetten menekülő állatokról, például lovakról szóló feljegyzések születtek 1906-ban a San Franciscó-i földrengés előtt, az 1805-ös nápolyi földrengés előtti pillanatokban pedig a feljegyzések szerint a szamarak, a birkák, a kutyák és a ludak is kórusban kezdték el hallatni a hangjukat, jelezve, hogy valami készül.

Amikor 2004-ben egy 9,1-es erősségű tenger alatti rengés hatalmas szökőárat indított el Indonézia partjainál, és egy tucatnyi országban mintegy 225 ezer ember halálát okozva, percekkel azelőtt, hogy a kilencméteres árhullám lecsapott a partra, néhány állat megérezte a veszélyt, és menekülésbe kezdett. Szemtanúk beszámolói szerint az elefántok magasabban fekvő területekre

kaptattak fel, a flamingók hátrahagyták az alacsonyan fekvő költőhelyeiket, és a kutyák nem voltak hajlandók szabadtérre menni. A thaiföldi Bang Koey tengerparti faluban élők azt mesélték, hogy a parton időző bölények egyszer csak elkezdték nagyon hegyezni a fülüket, kifutottak a tengerre, majd megfordultak, és amilyen gyorsan csak tudtak, felfutottak egy közeli domb tetejére. Néhány perccel ezután lecsapott a cunami.

 

A szardíniák megjelenése sekély vízben, közelgő cunamit  valószínűsít

Szardíniákat fotóz egy férfi az acapulcói parton 2011. március 11-én. Ezek a halak ritkán úsznak ki a partra, felbukkanásuk közelgő szökőárat jelezhetett.Fotó:  PEDRO PARDO/AFP

Ahol a technológia még nem játszik, belépnek az ösztönök

Ez az eset nem egyedi: a szakértők szerint egyelőre a legfejlettebb technológia sem képes megbízhatóan előre jelezni a természeti katasztrófákat. A földrengések esetén például a szeizmikus érzékelők csak akkor lendülnek igazán mozgásba, amikor már javában repedeznek a házfalak, és leng a plafonon a csillár. A megbízható előrejelzésekhez konzisztens előjelekre lenne szükség, a tudósok azonban eddig nem találtak egyetlen olyan szignált sem, ami következetesen jelezte volna a nagy földrengések közeledtét. Emiatt fordult néhány kutató az állatok viselkedésének tanulmányozása felé.

Az egyik legfontosabb, 2020-ban publikált tanulmány Martin Wikelskihez, a németországi Max Planck Állatviselkedés-tani Intézet kutatójához és munkatársaihoz köthető. Ők öt évvel korábban tehenek, birkák, kutyák és más háziállatok mozgását kezdték vizsgálni jeladós nyomkövetéssel egy földrengés sújtotta olasz régióban, Marche területén. Az állatok néhány percenként rögzített mozgását 2016 októbere és 2017 áprilisa között mérték. A hivatalos statisztikák ebben az időszakban 18 ezer földrengést jegyeztek fel, 0,4-es erősségű, aprócska rezgésektől kezdve 4-es vagy nagyobb erősségű rengésekig, beleértve a Norcia városát sújtó, 2016-os pusztító földrengést is. A kutatók azt figyelték meg, hogy a háziállatok már 20 órával a földrengés előtt elkezdték megváltoztatni a viselkedésüket.  Amikor az állatok több mint 45 percen keresztül kollektíven mozgékonyabbak, aktívabbak lettek, a kutatók 4-es vagy annál is erősebb földrengést valószínűsítettek – nyolc esetből hétszer helyesen.

Elektromágneses zavarok és mérgező vegyi anyagok

A kutató a viselkedésváltozásra is talált lehetséges magyarázatot: már két héttel a földrengés előtt észlelni lehetett a helyi légköri elektromosság komoly zavarait. Nyolc nappal a földmozgás előtt különösen nagy ingadozást észleltek – Grant szerint éppen akkor, amikor az állatok eltűnésének második nagy hulláma kezdődött. A tudósok jelenleg vizsgálják, hogy a légköri elektromágneses zavarokat lehetne-e a földrengésekre figyelmeztető jelekként érzékelni.

Fotó: JEAN-CLAUDE MALAUSA/Biosphoto via AFP

A földrengéseket kivétel nélkül megelőzi ugyanis egy olyan szakasz, amikor a mélyrétegekben nyomás keletkezik, ez pedig úgynevezett pozitív lyukat, vagyis elektronhiányt hoz létre. Ezek a lyukak nagyon gyorsan a Föld felszínére jutnak, ahol ionizálják a levegőmolekulákat. Ezt a fajta ionizációt már jól dokumentálták a tudósok. A pozitív lyukak mozgása ultra-alacsony frekvenciás elektromágneses hullámokat is generál, ezt a jelet pedig szintén észlelhetik az állatok. 

Ez a folyamat bizonyos toxikus vegyi anyagok megjelenését is okozhatja. Az 1995-ös japán földrengés előtt például megnövekedett a radonkoncentráció a talajvízben. Ha ugyanis a pozitív lyukak vízzel kerülnek kapcsolatba, ez oxidációs reakciókat válthat ki, ami hidrogén-peroxidot hoz létre, míg a töltéssel bíró részecskéknek a talajban lévő más, szerves anyagokhoz való kapcsolódása egyéb kellemetlen végtermékeket, például ózont termelhet. A 2001-es 7,7-es erősségű indiai földrengés előtti napokban a későbbi rengés epicentrumában, mintegy 100 négyzetkilométeren a szén-monoxid-szint emelkedését figyelték meg a műholdak. A tudósok úgy gondolják, hogy a kőzetekben felgyülemlő nyomás a felszínre hajtja a szén-monoxidot. Mivel pedig az állatoknak nagyon érzékeny a természetes jeleket érzékelő rendszerük, hiszen az életük múlik ezen, valószínűleg kiszagolják a kellemetlen vegyi anyagokat, meghallják az alacsony frekvenciájú hullámokat, és a bőrükön érzik az ionizált levegőt. 

Kínában kígyók jelzik a földrengéseket

Wikelski és kollégái egy 2020-ban megjelent tanulmányukban felvázoltak egy olyan földrengés-előrejelző rendszert, ami az állatok mozgásának követésén alapul. A kutatócsoport úgy becsülte, hogy a háziállatok a földrengés epicentrumában már 18 órával a rengések előtt észlelik a közelgő veszélyt, és megváltoztatják a viselkedésüket. 

Eközben Kína már létrehozott egy földrengés-előrejelző rendszert Nanningban, amelyik kígyókra támaszkodik, a hüllők ugyanis rendkívül érzékenyek a földrengésekre. Olyan érzékelőkkel rendelkeznek, amelyek képesek észlelni a környezet apró változásait. Amióta 1975-ben Hajcseng városának rengeteg lakóját sikerült megmenteni azáltal, hogy időben észrevették az állatok furcsa viselkedését – a kígyók százasával jöttek elő a januári hidegben odúikból annak ellenére, hogy halálra fagyhattak, a kutyák éjjel-nappal ugattak, a macskák nem voltak hajlandók beltéren tartózkodni, és a környékbeli vadállatok csapatostul menekültek a térségből.

Fotó: PETER PARKS/AFP

Az állatok szokatlan viselkedése természeti katasztrófák előtt olyan kutatási terület, aminek megértésében a tudomány még nagyon a kezdeteknél jár. 

 

 

Webcam Fuengirola

csak egy kattintás és élőben nézhető a fuengirolai tengerpart



Vár a Costa del Sol