Amikor a Földközi-tenger szinte eltűnt 

Képzeljük el, hogy a mai Földközi-tenger helyén egy hatalmas, sós sivatag terül el. Hajók helyett mély kanyonok, tengerpartok helyett több kilométer mély medencék. A geológusok szerint közel hatmillió évvel ezelőtt valóban ez történt.

Kép: Wikipedia

A tudományos kutatások szerint 5,97 és 5,33 millió évvel ezelőtt a Földközi-tenger kapcsolata megszakadt az Atlanti-óceánnal. A Gibraltári-szoros térségében bekövetkező tektonikus változások következtében az óceán vize már nem tudott elegendő mennyiségben beáramlani a medencébe, miközben a térségben az erős párolgás tovább folytatódott. A folyamat eredménye az lett, hogy a Földközi-tenger víztömegének jelentős része elpárolgott.

Három kilométer vastag sóréteg maradt utána

A geológusok az 1970-es években mélytengeri fúrások során döbbentek rá a jelenség méreteire. A tengerfenék alatt helyenként akár három kilométer vastag só- és gipszrétegeket találtak, amelyek a rendkívüli párolgás egyértelmű bizonyítékai. A kutatók ezt az időszakot „messinai sókrízisnek” nevezik.

A szakemberek között ma is vita folyik arról, hogy a medence teljesen kiszáradt-e, vagy egy részét rendkívül sós, sűrű víz borította. Abban azonban egyetértés van, hogy a vízszint helyenként akár 1,5–2 kilométerrel is alacsonyabb lehetett a mainál.

A Föld történetének legnagyobb áradása?

A történet legizgalmasabb része a végkifejlet.

Körülbelül 5,33 millió évvel ezelőtt az Atlanti-óceán vize ismét utat talált magának a mai Gibraltári-szoros térségében. Egy széles körben elfogadott geológiai modell szerint az úgynevezett zancleai árvíz olyan erővel zúdult a kiszáradt medencébe, hogy a Földközi-tenger vízszintje a csúcsponton naponta több mint tíz métert emelkedhetett.

A számítások szerint a vízhozam akár ezerszerese is lehetett az Amazonas mai vízhozamának. A kutatók úgy vélik, hogy a teljes medence feltöltődésének jelentős része néhány hónap és legfeljebb két év alatt lezajlott. Ha ez valóban így történt, akkor ez volt bolygónk történetének legnagyobb ismert áradása.

Nem minden kérdésre született még válasz

A geológiai bizonyítékok egyértelműen igazolják a sókrízist és a tengerszint drámai csökkenését, a visszatöltődés pontos sebessége azonban továbbra is tudományos vita tárgya. Egyes újabb kutatások szerint a Földközi-tenger talán soha nem száradt ki teljesen, és az Atlanti-óceánnal fennmaradhatott bizonyos mértékű kapcsolat. Más kutatók továbbra is a katasztrofális megaflood forgatókönyvét tartják a legvalószínűbbnek.

Miért fontos ez ma a Costa del Sol számára?

A Gibraltári-szoros ma is a Föld egyik legfontosabb tengeri kapuja. Napi hajóforgalom, globális kereskedelmi útvonalak és egy különleges ökológiai rendszer működik itt. Nehéz elképzelni, hogy ugyanitt több millió évvel ezelőtt egy olyan természeti esemény zajlott le, amely alapjaiban formálta át Európa és Észak-Afrika földrajzát.

A Costa del Sol partjairól nézve ma békésnek tűnik a tenger, ám a földtörténet emlékeztet arra, hogy a Földközi-tenger múltja korántsem volt mindig ilyen nyugodt.