.

Visszájára sült el az Oroszország elleni embargó



Európa Oroszországgal szemben lassan négy éve fenntartott gazdasági szankcióinak legnagyobb vesztese maga az Európai Unió. A tagállamok összesített exportkiesése már bőven meghaladja a 150 milliárd dollárt, miközben Putyin nevethet a markába, hiszen az orosz agrárium szinte hónapról hónapra újabb csúcsokat döntöget. A „keménykedés” ráadásul egy cseppet sem segített a helyzetet kiváltó ukrán konfliktus megoldásában.
 
 

Korlátozó intézkedéseket vezetett be az Európai Unió 2014 márciusában Oroszországgal szemben a Krím-félsziget annektálása és az Ukrajnával szembeni katonai fellépés miatt. Az EU arra számított, hogy különösen a gazdasági szankciók érintik majd fájdalmasan Putyin államát, ám a fegyver visszafelé sült el. Miközben az orosz gazdaság (és benne az agrárium) látványosan fejlődik, az európai közösséghez tartozó tagországok – ENSZ-szakértők szerint – havonta összesen 3,2 milliárd dollárt (körülbelül 1000 milliárd forintot) veszítenek a kieső piacok révén. A két fél „izmozásának” eddigi következményeként Oroszország 55 milliárd, az Európai Unió pedig nagyjából 155 milliárd dolláros bevételtől esett el.

Gőzerővel fejleszt

Az embargót az orosz gazdasági szereplők egy része óriási lehetőségként fogta fel. Hatalmas beruházások indultak meg, ami kiterjedt a mezőgazdaságra is, Oroszország tavaly például ezáltal válhatott (119 millió tonnás rekordterméssel) a világ egyik legnagyobb gabonatermesztőjévé, melynek exportra is bőven jutott (34 millió tonna). A sertés- és csirkehús esetében az importot sikerült teljes egészében kiváltani a hazai termeléssel, de a cukoripar is fellendült a kiváló cukorrépatermés révén, míg az üvegházi zöldségtermesztés volumene 2016-ban 30 százalékkal múlta felül az előző évit. A fogyasztóknak természetesen szűkösebb kínálattal kell beérniük, ám aligha fog forradalom kirobbanni, ha még néhány évig nem kerül mondjuk – francia sajt a tányérjukra. A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek, valamint hal- és húsfélék beviteli tilalma legalább 2018. június 23-ig fennmarad az Európai Unió Tanácsának idén nyári döntése értelmében.

Oroszország ügyesen használta fel a szankciókat arra, hogy erősítse önellátását. Emellett hozzájutott azon nagyhatalmak segítségéhez (mindenekelőtt a szomszédos Kínáéhoz), amelyek nem érintettek az embargóban, viszont kihagyhatatlan üzleti lehetőséget láttak benne. A kelet-ázsiai országban már 2015 nyarán hozzáláttak például egy 100 ezer szarvasmarhát befogadni képes „megafarm” építésébe, amely évi 800 millió liter tej előállítására lesz képes (ez a magyarországi termelés nagyjából felével megegyező). 

Rekord rekord hátán
 
A mezőgazdaság felpörgését az is segítette, hogy Oroszország különféle támogatásokkal ösztönzi a gazdákat a beruházásokra és a termelés bővítésére. A nemzetközi trendekkel ellentétben a földárak ott még nem szöktek az egekbe, így bőven adódik lehetőség a terjeszkedésre. A kiváló minőségű, termékeny feketeföld (csernozjom) szintén hozzájárul az eredményes termeléshez, és ha továbbra is alacsonyan maradnak az üzemanyag- és műtrágyaárak, akkor az orosz agrárium a közeli jövőben hihetetlenül profitábilissá válhat. A „dübörgésre” utal az is, hogy a növényvédő szerek forgalma tavaly 16 százalékkal emelkedett, miközben globálisan csupán 2,2 százalékos növekedés volt érzékelhető ezen a téren. Járulékos haszonként az agráriumban érdekelt orosz cégek tőzsdei értéke nem egy esetben a duplájára-triplájára emelkedett a szankciók 2014. márciusi bevezetése óta.

Csak a tenyészanyag jöhet!

Magyarország sem maradt ki a „jóból”, így nem csoda, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) álláspontja is hasonló a többi tagállaméhoz, miszerint az uniós szankciók károkat okoztak a közösségnek, ráadásul az ukrajnai konfliktus megoldását sem segítették elő. A magyar termelők piacvesztését részben ellensúlyozta, hogy bizonyos ágazatokban – például a víziszárnyasok és baromfik esetében – a délkelet-ázsiai piacokon sikerült erősítenünk pozícióinkat. Erre nagy szükség is van, hiszen az embargó esetleges feloldása után is nehéz lesz majd visszatérni Oroszországba, amely időközben baromfihúsból már csaknem 100 százalékban, marhahúsból pedig 90 százalékban önellátóvá vált.


agrárszektor

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja