.

Vietnam turista szemmel. (9.rész)




 
Több részből álló úti beszámoló kilencedik része Gesler György tollából
 
 

Hue


 
Hue építészetében és művészeti értékeiben, úgy gondolom, egymaga gazdagabb , mint a Vietnámban található összes hasonló látnivaló és érdekesség, kivéve a Muzeumbeli értékeket. Köszönhető ez annak az áldozatos újjáépítő munkáknak is , amikkel a súlyos háborus vesztességeket és lebombázott palota együtteseket teljes szépségükben helyreállították.
 
 
 
    Ahhoz , hogy a két nap elég legyen minden érdemleges , kötelező  turistalátnivaló megnézéséhez, jó tervet kellett készítenünk , ami pesze a központi, nagy Palota és hatalmas kertjének bejárásával kezdödött. A tikkasztó meleggel mit sem törödve, ámultunk a szebbnél szebb épületek ,pagodák, kerti lakok díszitésein, faragott szobrain. A kis magyar nyelvű útikönyvünkkel kezünkben megprobáltuk megtalálni azokat a helyeket , amiket a könyv nevén nevezett és megjelölt.
     A sok hasonló épület és oszlopsor meg zárt udvar a hiányos helyi tájékoztatás miatt nem sok támpontot nyújtott, hogy megtaláljuk a leghíresebb részét a Palotának az úgynevezett Tiltott Rózsaszín Várost. Mikor ráakadtunk kis" csalodással" vettük tudomásul , hogy semmiben nem különbözik a Palota többi részétől, hát persze , mert egyetlen császári ágyas sem volt ott, úgyanis a rendkívül találó és pontos nevét, az Úralkodó kedvenc pihenő és szórakozó helyéről kapta. Az oszlopcsarnokok falain igazán érdekes fotok a XX. sz. elejéről különböző császári ünnepekről, ami számomra teljesen anakronisztikusan hatott , mert hát a Császárhoz egy hatalmas festett, idealisztikus kép illenék,a  Foto pedig egy naturisztikus lenyomat lehet bármiről és bárkiről . Jól beosztottuk az időnket , mert éppen elég volt fizikailag a fáradtság, szellemileg a rengeteg információ és látvány, mikor elhagytuk a Palotát egy csodálatos, díszes kapun keresztül. 

 
     Ahogy kiértünk éhes, szomjas vándorokként, nem volt nehéz megállapodnunk , hogy  minden a városban más, megtekintésre váró csudát a következő napra halasztjuk. 
     A másnap reggelre odarendelt és megállapodott taxisunk , mikor bíztonságból rákérdeztem rendben az összeg , váratlan 500000 Donggal megemelte a tarifát. Megsértödve otthagytuk és a szálloda autójával egy egésznapos utazást foglaltunk, egyrészt a még hátralevő Hue városi látnivalókhoz, másrészt, mivel csak este nyolckor lett volna vonat, vissza Da Nangba a bázisra. 
      Először a Parfüm Folyó partján található, a város legrégibb Pagodáját és annak kertjét néztük meg. Mély nyomot nem hagyott , ám annál inkább az úgynevezett, hét emeletes Mennyei Asszony Pagoda , ami szintén a folyó partján, csak egy exponáltabb, sokkal szebb résszén. Ezután az öt leghíresebb császári Mauzoleum közül hármat kiválasztottunk és meg is néztünk. Ezek többnyire nagyon hasonló épületek, kisebb- nagyobb varázslatos kertekkel, kis tavakkal ,intim sarkokkal, egyszóval, mint késöbb rájöttünk , nemcsak a halott , de az élő császárok kedvelt tartozkodási helyeik is voltak. Még az életükben megépítették azokat a szigorúan őrzött és védett palotákat és díszkerteket, ahol fényes , gazdag módon élhettek.
Természetesen jól érezték magukat életükben , nem csoda, hogy halálukban is azt szerették volna , ott akartak maradni, így megépitették saját Mauzoleumukat.
    A taxiút már korántsem volt olyan felejthetetlen, mint a vonatút vissza Da Nangba, mivel a vonat fent a hegyoldalon döcögött és élvezhettük a gyönyörű kilátást, az autók pedig egy 8-10 km-es sötét alagutban alatta robogtak. 
    Hue fiatal művészi kincsei természetesen nem versenyezhetnek az ezer éves Cham dinasztia hiányos , ám varázslatos műremekeivel, de egységes és teljes épségében megmaradt szépségét, mindenképpen és érthető módon a Világörökség részének tekinthetjük.
Folyt köv.      

Gesler György
Címkék: 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja