.

A vegetárianizmus hatása a globális felmelegedésre



Az  ENSZ Élelmezési és Mezõgazdasági Szervezete (FAO*) által készített jelentés ismét alátámasztja a tényt, hogy az állattenyésztés több üvegházhatáskeltõ gázt termel, mint a szállítóipar.

 

A tanulmány megjelenése óta egyre többen adtak hangot nézetüknek, hogy az állattartás szerepe a globális felmelegedésben lényegesen több a tanulmányban említett 18%-nál.

A 400 oldalas jelentésben sehol sem említik a legegyszerûbb megoldást: miszerint csökkenteni kellene az emberiségnek a hús és a tejtermékek fogyasztását. Azt viszont megállapítást nyert, hogy 1600%-kal hatékonyabb növényi táplálékkal ellátni az embereket, mint az állatokat etetni gabonával.

A politikai elvárások a globális felmelegedés lassítására a megoldást nagyrészt az autógyáraktól várják, rendeletekkel írják elő a kipufogógázokban található üvegházhatású gázok csökkentését. Azonban Igen elgodolkodtató, ha megnézzük a légkörbe kerülő felmelegedést segítő gázok eredetét és azt, ezek a rendeletek mennyit változtatnak a jelenlegi helyzeten.
(A felmelegedéshez jelentősen hozzájáruló gázok: szén-dioxid, metán, nitrogén-oxid)

Néhány adat az  "Az állattartás hosszú árnyéka" cmet viselő ENSZ FAO jelentésbõl.

  • Az állattenyésztés több üvegházhatást keltõ gázt termel, mint a szállító ipar, ha az általuk termelt CO2 mennyiségét hasonlítjuk össze. (18% állattenyéstés - 13,5% járművek, közlekedés)
  • Az emberi tevékenységhez kapcsolódó nitrogén-oxid 65%-át az állattenyésztés termeli. A nitrogén-oxid globális felmelegedési potenciálja (GWP) 296-szorosa a CO2-nak. (A nitrogén-oxid többsége a trágyából származik. 56 milliárd állat "megy WC-re" minden nap!)
  • Az emberi tevékenységbõl keletkezõ metán 37%-áért felelõs az állattenyésztés. A metán felmelegedést keltõ hatása 23-szor akkora, mint a CO2-é. (Fõleg a kérõdzõk emésztõrendszere termel metánt.)
  • Az állattenyésztés jelenleg a Föld teljes felületének 30%-át használja, fõleg legelõnek, de 33%-án állati takarmányt termelnek.
  • Mivel erdõket irtanak ki, hogy új legelõkhöz jussanak, az erdõk fogyatkozásának is ez az egyik fõ oka. Az amazoni erdõk mindegy 70%-át alakították át legelõvé.

Tehát az állattenyésztés a légkörbe jutó szén-dioxid 18%-ért, a levegőbe jutó nitrogén -oxid  65%-ért (!) és a metán 37%-ért felelős. Az állati termékek fogysztásának csökkentésével jelentősen lassíthatjuk a globális felmelegedést. Ahhoz, hogy ez a tény tudatosodjék az emberekben, megfelelő propaganda szükséges.
Az állati termékek feldolgozására szakosodott élelmiszeriparban teljes koncepció váltásra van szükség, hogy a jelenlegi termékskála helyett új, környezetünkkel jobban összeegyeztethető alapanyagokból készítsenek egészséges ételeket.

Az eredeti jelentés az ENSZ honlapján (angolul):
www.fao.org/newsroom/en/news/2006/1000448/index.html


*FAO = Food and Agriculture Organization of the United Nations
(Az ENSZ Élelmezés és Mezõgazdasági Szervezete)

 

Forrás:

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja