Tenerife az álomsziget




Szerző: Bárány Róbert / origo
 

Tenerife nem ismeretlen hely az utazóközönség előtt. Klasszikus álomsziget fantasztikus időjárással, príma strandokkal, finom borokkal és fenséges ételekkel. Pont ezért voltam tele kétellyel, mi érdekeset találhatok egy ennyire népszerű nyaraló- és telelőhelyen. De Tenerife azonnal többfrontos támadást indított. Először az érzékeimet, majd az agyamat, végül a szívemet is meghódította.  

 

Van valami, ami Tenerife karakterét a legjobban meghatározza. Nyomai ott figyelnek a strandokon, az épületeken, a pincék falain, érezhetjük a borok ízében, hallhatjuk a történetekben. A vulkánosságról és annak lenyomatairól beszélek, hiszen Tenerife közepén az Atlanti-óceán és Spanyolország legmagasabb csúcsa emelkedik, egy hatalmas rétegvulkán, a Pico del Teide.
 

Tenerife közepe, a Pico Del Teide vulkán

Minden sarkon más az időjárás

Maga a sziget is vulkáni eredetű, az úgynevezett forrópontos vulkanizmus eredménye. A Teidét könnyű megközelíteni, a hegy és környéke a Teide Nemzeti Park része,  tulajdonképpen egy régi óriásvulkán, a Las Cañadas kalderája.

Érdekes volt, ahogy fölfelé menet változott a táj. A dús szubtrópusi vegetációt először kanárifenyők, később rekettyebokrok, aztán pedig fekete-vörös-homok-bézs-szürkészöld vulkáni kőrengeteg váltotta fel. Természetesen a vulkánossághoz köthetőek a gyönyörű, fekete tengerpartok is. Ennek egyik legékesebb példája a sziget északi részén található Playa Jardín.
 


Playa Jardín, a fekete vulkáni tengerpart

másik csoda Tenerifén az éghajlat. Dél az állandó napsütés helyszíne, és rendkívül száraz, ami a környezeten is jól látszik. Északon jóval több az eső, ezért a növényzet sokkal dúsabb. Az egész északi rész olyan, mint egy hatalmas, természetes oxigénsátor.

A távolságok nagyon kicsik, tíz-húsz kilométeren belül változnak a klimatikus viszonyok.  A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem tudunk mellélőni, ha ide utazunk. Azt az éghajlatot választjuk, amelyikhez épp kedvünk van. A váltáshoz pedig elég maximum egy órát utazni. Vagy akár csak tíz percet. A helyiek szerint minden utcasarkon mások az időjárási viszonyok, a szakemberek pedig azt mondják, legalább négy különböző mikroklíma létezik a szigeten,  de az is lehet, hogy kétszer annyi.
 


Késő délutáni színek a déli parton

Costa Adeje városában például az év 300 napján ragyog a nap, de nincs forróság, télen 23, nyáron pedig 28 fok van. Így garantált az egész éves optimista hangulat. Strandolhatunk, jókat ehetünk és ihatunk, majd ha ezt meguntuk, egy katamaránnal bátran kihajózhatunk delfinek után leselkedni. Palackorrú és gömbölyűfejű delfineket szinte mindig látni.

Itt találjuk a Siam Parkot, amelyet már többször a világ legjobb vízividámparkjának választottak.  Ez a hely nemcsak adrenalinnövelő lehetőségei miatt jó, hanem azért is, mert teljesen belesimul a természetbe, és emberközeli. Nem afféle hiper-szuper megalétesítmény. 

A legizgalmasabb része a Tower of power, az erő tornya. Ez egy 28 méteres meredek csúszda, amelynek végén egy medencébe csobbanunk, de előtte átszáguldunk egy lélegzetállító cápás akváriumon. Van egy másik durva pálya, a dragon, és itt van a világ legnagyobb mesterséges hullámmedencéje,  a hullámpalota. A Siam Parkban szerencsére nem szabad sport- és akciókamerákat használni csúszás közben, úgyhogy kevés a baleset.
 


Az erő tornya és a dragon a Siam Parkban

Az autentikus Tenerifét északon találjuk

Ha több kultúrára vágyunk, az autentikus Tenerifére, akkor irány észak. Például Anaga, a sziget északkeleti része, ahol a tradicionális életforma – a kormány támogatásával – mindmáig megmaradt.  A Rural Parque de Anaga tulajdonképpen egy ökoszisztémát jelent, amelynek része az ember is. Az az ember, aki itt főleg mezőgazdaságból él.

Az otthoni takarítást tereken üldögélve kibekkelő, régi vágású macsók, a frissen fogott tengeri halakkal, amatőr zenészekkel operáló kis lebujok és a vad partszakaszok világa ez. Ráadásként olyan földtörténeti, harmadidőszakbeli babérerdőkben császkálhatunk, amelyeknek alig van párja a világon. A helyiek Laurisilvának hívják, és tulajdonképpen egy ősi, szubtrópusi esőerdő.
 


Titokzatos babérerdő Anagán

A sziget északnyugati része, a kacsa farka is hasonló Anagához, de több a kis település. Icod de los Vinosban találjuk legpompásabb formájában Tenerife szimbólumát, a sárkányfát. A drago milenario, az ezeréves sárkányfa valószínűleg a világ legidősebb ilyen fája. 12 méter kerületű törzsével és 14 méteres magasságával valóságos óriás, még akkor is, ha valószínűleg csak 800 éves.

Pontos korára ugyanis csak becslések léteznek. Kihagyhatatlan Garachico, a betemetett város. Mondanom sem kell, egy hatalmas lávafolyás temette be 1706-ban. Mára ez a tragédia megszépült, hiszen az egykori tűzfolyam és az Atlanti-óceán randevújának eredményei gyönyörű természetes medencék lettek,  amelyekbe dagálykor befolyik a víz, apálykor pedig ott ragad. Kevés ideálisabb fürdőhelyet láttam életemben. Mascát, az egykori kis kalózfészket és Santiago del Teidét is bűn kihagyni, ha idilli nyugalomra vágyunk.
 


Az ezeréves sárkányfát látni kell

Minden város más világ

Tenerifén minden nagyobb településnek sajátos hangulata van. La Orotava gyönyörű példája az olyan tipikus kanári-szigeteki építészeti megoldásoknak, mint a kanári balkonok és a guillotine ablakok. A Casas de los Balcones, a balkonok háza Orotava és az egész sziget büszkesége.

San Cristóbal de la Laguna városát a szigetlakók röviden csak La Lagunának hívják. Ez a sziget második legnépesebb települése. Tenerife legszebb városának tartják, és kísértetiesen emlékeztet több latin-amerikai nagyvárosra,  például Havannára Kubában, Limára Peruban vagy éppen Cartagenára Kolumbiában. A vicc az, hogy az említett nagyvárosokat La Lagunáról mintázták a spanyol hódítók. Szóval nem La Laguna emlékeztet Havannára, hanem Havanna La Lagunára. Ne sértsük meg tudatlanságunkkal a helyieket.
 


Tenerife ékessége, San Cristobal de la Laguna

Santacruz de Tenerife, a sziget fővárosa mindössze 12 kilométer La Lagunától, és itt átlagban négy fokkal van melegebb. Kisvárosias hangulata van, és modernebb benyomást kelt, mint közeli párja. Szép ez is, de inkább afféle dolgozóváros, a boltmániások paradicsoma. Persze azt se feledjük, hogy ebben a mindössze kétszázezres városban tartják a világ második leghíresebb karneválját  minden év februárjában. Csak Rió előzi meg.

Észre sem vesszük, hogy állatkertben vagyunk

A bónusz Puerto De La Cruz városa, amely az északi rész egyik turisztikai központja. Egyrészt maga a település is csodálatos, nem véletlen, hogy Agatha Christie éppen itt heverte ki depresszióját, másrészt itt van a világ egyik legtutibb állatkertje. Szokták is mondani, hogy a Loro Parque több mint állatkert. Állatvédelmi központ, viselkedéstudományi kutatások helyszíne, és gyógyászattal is foglalkoznak itt.
 


Puerto De La Cruz, ahol Agatha Christie kúrálta magát

Emellett persze nem feledkeznek meg a szórakoztatásról sem. Itt látható Európa egyetlen orkashow-ja, a világ legnagyobb pingvinkifutója, de van itt rengeteg papagáj, hosszú cápaalagút és egy gyönyörű fehértigris-pár.  Az az igazság, hogy ebben a szubtrópusi növényekkel körbeölelt paradicsomban néha már azt sem lehet tudni, állatkertben vagy a szabad természetben sétál-e az ember.

Szóval, engedjék el önök is a sztereotípiákat. Tenerife nem egy tipikus nyaralósziget, legalábbis nem csak az.  Ha kellően nyitottak vagyunk, észrevesszük magányos, pezsgő, drámai, idilli, szelíd, vad, hagyományos, modern, napsütéses és esős arcát. A lehetőségek kimeríthetetlenek. Csak rajtunk múlik, mennyit veszünk észre belőlük.


Puerto De La Cruz

 

 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja