Tatyó történetei (4): A lyuk



 

Az iskolakezdés után hamar beköszöntött az õsz. Jött a Mikulás, elmúlt a Karácsony a Szilveszter, és máris kezdõdött egy új év.


Katinka és Tatyó nagy örömére azonban még tartott a téli szünet.
Jó otthon. Szabad az egész nap. Lehetett játszani, ugrálni, mesefilmet nézni, társasozni. Katinka elmerülhet a sok játékban, Tatyó meg heverészhet a polcon, és élvezheti, hogy nem kell semmit cipelnie.
De hát egyszer minden véget ér! Még a szünet is. Ha nem lenne vége, szüntelennek kéne hívni és nem szünetnek – elmélkedett Tatyó.
Aztán az iskolára gondolt. Eszébe jutott Eszter néni ruháján az a szakadás, ami az utolsó napon keletkezett. Eszter néni Katinka asztala mellett magyarázott, mikor Tatyó csatja beleakadt a szép zöld szoknyájába. „Krcs” A szoknya csak ennyit mondott és meghasadt. Egy kis lyuk keletkezett rajta.

- Már épp ideje, hogy iskolába menjünk. Meg kell nézem mi lett azzal a lyukkal! – gondolta Tatyó. Várta, hogy meglássa Eszter néni szoknyáját.
Eljött az elsõ tanítási nap. Tatyó erõsen fürkészte a szoknyát, de a minták közt nem látta meg a lyukat. Egyszer csak kedves hangot hallott:
- Szia Tatyó! Engem keresel? Itt vagyok oldalt, a varrástól nem messze. Mindjárt a levélminta alatt. Na, észreveszel végre?
- De jó, hogy ismét látlak! Aggódtam miattad.
- Ne aggódj, jól vagyok. Még egy kicsit híztam is az ünnepek alatt. Mikor kiszakítottál, csak a minta széléig értem, most meg már majdnem elérek a varrásig. Tudod a lyukak növekednek. Minél nagyobb vagyok, annál többet látok. Nekem sokat kell látni, mert a lyukaknak rövid életük van. Hamar bevarrják õket.”
- Téged is? Téged is be fognak varrni? Akkor mi lesz veled?
- E miatt ne aggódj. Valahol mindig keletkezik egy lyuk. Ha itt bevarrnak, átszállok egy újonnan született lyukba. Már sok helyen voltam lyuk. Voltam zsebben, voltam kerítésen és régebben még a lyukas garasnak is én voltam a közepén. A legrosszabb az volt, mikor az országúton született lyuk voltam. Minden autó keresztülment rajtam. Már alig vártam, hogy befoltozzanak.
- De most szeretek itt lenni. Eszter néni szoknyája nagyon jó hely. Innen szép a kilátás, mindent látok, mindent hallok. Ha elég sokáig élhetek itt, talán még olvasni is megtanulok.
- Ha Eszter néni bevarr, átköltözhetsz hozzám is. Már úgy is vékonyodik a bélés a füzetek mellett. - ajánlott fel egy helyet a lyuknak Tatyó.
- Nagyon kedves Tõled, - hatódott meg a lyuk. Megígérni nem tudom, de…… minden lehetséges!

Odakint megszólalt az óra végét jelzõ csengõ. Eszter néni összepakolta jegyzeteit.
- Úgy látom megyünk! …… Szia Tatyó! – köszönt el a lyuk, majd Eszter néni szoknyáján kilibbent az ajtón.
 
Címkék: 
 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja