.

Szárazföldön is járó ősi bálna fossziliát találtak



Egy óriás teremtmény 42,6 millió éves fosszíliájára bukkantak a kutatók a perui partok mentén.


Az ősi, négylábú bálna talán arra is némi magyarázattal szolgálhat, hogy a Föld legnagyobb emlőseinél hogyan zajlott az átmenet a szárazföldiről a teljesen vízi életmód felé.

Az állat igen jó úszó lehetett

A perui partok mentén található üledékekben felfedezett óriás fosszíliája a kutatók becslése szerint mintegy 42,6 millió éves és az állat feltehetően a félvízi életmódhoz alkalmazkodott. A lábak és a lábak alakja arra utal, hogy a leginkább bálnára hasonlító lény képes volt terjedelmes, négy méter hosszú testének súlyát viselni és a szárazföldön sétálni. Más anatómiai jellemzői, köztük az erős farka és a vidrára hajazó lábak, azt sugallják, hogy az állat jó úszó is lehetett.
A fosszília bizonyítja, hogy a bálnák az evolúció ikonikus példái, amelyek egy kisebb méretű, patás emlősből fejlődtek azokká a kék óriásokká, akiket ma is ismerünk – mondta Travis Park, a londoni Természettudományi Múzeum őskori bálna szakértője, aki nem vett részt a legújabb tanulmány kidolgozásában.

Napokig, vagy akár hetekig is úszhattak

A most felfedezett fosszíliához hasonlóan négylábú bálna-ősök régebbi és kisebb példányaival már korábban is találkoztak a kutatók, ám a legújabb lelet egy lényeges tudásbeli szakadékot tölthet ki arra vonatkozóan, hogy az impozáns teremtmények hogyan fejlődtek és terjedtek el a világ óceánjaiban.

A lelet azt bizonyítja, hogy a bálnák egykor ugyanúgy képesek voltak akár heteket a vízben tölteni és egyidőben a szárazföldön is járni

A korábbi, az azonos időszakból származó példányok jóval töredékesebbek, kevésbé teljesek – magyarázta Olivier Lambert, a belga Természettudományi Királyi Intézet kutatója, a tanulmány első szerzője. – Korábban nem találtunk ilyen egyértelmű jeleket az úszás és a gyaloglás együttes jelenlétére.
A legfrissebb példány azt bizonyítja, hogy a korai bálnák napokig, vagy akár hetekig is úszhattak ebben az időben, miközben megtartották azt a képességüket, hogy kóboroljanak a szárazföldön.
Még ha képes is volt a vízben úszni, a testméretéhez képest akkor is igen aprócska lábai és lábujjai voltak – tette hozzá Park. – Ezekkel az adottságokkal mégis ügyesebben lavírozhatott a szárazföldön, mint a mai fókák.
A kutatók szerint az állat éles fogai és a hosszú orr arra utalhat, hogy a legkorábban élt bálnák halat vagy rákot fogyasztottak.

Hiányzik néhány farokcsigolyája

A legújabb felfedezés helye is kritikus. Korábban India és Pakisztán területén már ennél régebbi, mintegy 53 millió éves bálna-ősöket fedeztek fel, ám eddig a kutatók vitatták, hogy mikor és mely bálnafajok terjedtek el Amerikában és azon túl.

A mai bálnák ősei a szárazföldön is járhattak

A most felfedezett perui fosszília arra enged következtetni, hogy az első bálnák keresztezhették az óceánokat, a nyugati felszíni áramlatokat használva, bár tény, hogy akkoriban a két kontinens közötti távolság a ma ismertnek csupán a fele volt. A teremtmény néhány farokcsigolyája hiányzik, így a kutatók nem tudják pontosan, hogyan manőverezett a világ óceánjaiban, de úgy gondolják, hogy jó úszónak kellett lennie ahhoz, hogy napokig vagy akár hetekig túlélje a tenger viszontagságait. Lambert szerint valószínű, hogy az ős-bálnák csak bizonyos tevékenységek, például a párzás vagy az utódok születése előtt tértek vissza a szárazföldre. A fosszíliát a kutatók Peregocetus pacificusnak nevezték el, azaz a „Csendes-óceáni utazó bálnának". Az első, egyértelműen vízi életmódot folytató bálnák körülbelül 41-35 millió évvel ezelőtt jelentek meg.

origo

 

Webcam Fuengirola

csak egy kattintás és élőben nézhető a fuengirolai tengerpart



Vár a Costa del Sol