A spanyolok Ausztrália megtámadást fontolgatták 1793-ban

IV. Károly spanyol király fenyegetve érezte Spanyolország csendes-óceáni érdekeit, az uralkodó azt tervezte, hogy megtámadja a brit gyarmati uralom alatt álló Ausztráliát - derült ki egy újonnan előkerült spanyol forrásból.

A madridi udvar 1793-ban fontolóra vette Ausztrália megtámadását, alig öt évvel az után, hogy Nagy-Britannia gyarmatosította a déli kontinenst; IV. Károly fenyegetve látta országa csendes-óceáni érdekeit, ezért egy száz hajóból álló flottát akart küldeni az angolok feltartóztatására - derült ki egy újonnan előkerült spanyol levéltári dokumentumból.

Ausztrália könnyen a csendes-óceáni térség feletti szupremáciáért folyó európai hatalmi vetélkedés kereszttüzében találhatta volna magát: az invázió azzal a céllal indult volna, hogy a britek ne próbálják meg gyarmatukat a spanyol korona közép-és dél-amerikai, illetve fülöp-szigeteki befolyásának aláásására használni.

A Chris Maxworthy (The Australian Association for Maritime History) által megtalált, eddig ismeretlen forrás leírja, hogy a spanyolok dél-amerikai gyarmataikról indítottak volna támadást száz hajóból álló flottájukkal, fedélzetükön különösen nagy pusztítást lehetővé tevő lövegeikkel. E terv lényege az lett volna, hogy az ágyúgolyókat tűzben izzóvá hevítik, s mikor az már egészen áttüzesedett, hirtelen az ágyúba teszik s úgy lövik Sydney fából készült házait. A cél a megadás és a gyarmatról való teljes brit kivonulás lett volna.

A "terra australis incognitát", az ismeretlen déli kontinenst egyes feljegyzések szerint már a kínaiak is ismerték a 6. században. A földrészt a 17. századtól szinte minden európai gyarmatosító nemzet hajósai érintették, de túl messzinek találták, végül a brit Admiralitás megbízásából Cook derítette fel és írta le, egyben angol birtokká nyilvánította.  Az amerikai függetlenségi háborúban az angolok elvesztették újvilági gyarmataikat, így miután fegyenctelepek nélkül maradtak, figyelmük Ausztrália felé fordult. Arthur Phillip brit kapitány 11 hajóból álló flottája 1788. január 18-20. között érkezett a mai Sydneybe, megalapítva a később metropolisszá fejlődő kikötővárost.

A brit kormányt elsősorban praktikus szempontok vezették, amikor megvetették a lábukat új gyarmatukon: az egyre népesebb és gazdagabb szigetországban ugrásszerűen nőtt a bűnözés is, s bár több száz bűncselekményért járt halálbüntetés, a bíróságok inkább rács mögé küldték a tetteseket. A túlzsúfolt börtönök sem jelentettek végállomást az elítélteknek, akiket így a kolóniákra deportáltak.

A spanyolok az 1790-es években küldtek expedíciót Sydneybe Alessandro Malaspina vezetésével, aki a madridi udvarnak címzett sürgönyében arról számolt be, hogy a fegyencek letelepítése "a célja, s nem az eszköze a brit vállalkozásnak", London pedig kereskedelmi okokból, illetve az ásványkincsek kitermelése végett tartja ellenőrzése alatt a kolóniát. Az itáliai nemes - aki az amerikai partok feltérképezésével írta be magát a történelembe - ugyanakkor arra figyelmeztette a spanyol uralkodót, hogy a britek bázisul használhatják újonnan meghódított gyarmatukat, és "2-3 ezer banditával" támadást indíthatnak a spanyolok ellen.

Az expedíció másik vezetője, Jose de Bustamante y Guerra ("Bustamente") javasolta IV. Károlynak és minisztereinek az invázió megindítását. A madridi kormány meg is kezdte az előkészületeket, Bustamentét az uruguayi Montevideóba küldték, ahol a spanyol azonnal hozzálátott egy flotta felszereléséhez. Az ő feladata volt a dél-amerikai spanyol gyarmatok védelme az esetleges brit inváziótól, valamint a csendes-óceáni hadműveletre való felkészülés.

A történészek szerint, ha Spanyolországnak sikerült volna is megszállnia Ausztráliát, a britek gyorsan visszafoglalták volna gyarmatukat: egyrészt az ott állomásozó hadsereg számbeli és technikai fölénye miatt, másrészt mert a brit korona nem lett volna hajlandó beletörődni kereskedelmi érdekei feladásába. Ezúttal azonban győzött a józan ész, s bármennyire is vonzó volt a "megelőző csapás" gondolata, a spanyol király végül lemondott a kockázatosnak ígérkező összecsapás tervéről.

Forrás:  mult-kor