.

Rendkívül hasznosak a kerti kistavak



A KERTI KISTAVAK BIODIVERZITÁSA VETEKEDHET A TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEKÉVEL

biodiverzitás, magyarul biológiai sokféleség


Szépen kialakított kerti tó
 

A világ legtöbb országában városokban él az emberek több mint 70 százaléka. Az urbanizációval járó tájátalakítással rohamosan pusztulnak a természetes helyi vizes élőhelyek. A városok élővilágát kutató ökológusok szerint ugyanakkor a parkokban és magánkertekben eredetileg esztétikai megfontolásból létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a még meglévő biodiverzitás fenntartásában, vagy akár növelésében is, miközben afféle aktív biohűtőként ellensúlyozva a hőszigethatást segíthetik elviselhetőbbé tenni az egyre forróbb városi klímát. 

Brit ökológusok korábbi kutatásaiból tudható, hogy az Egyesült Királyságban minden tizedik kertes ház kertjében található legalább egy angolul pondnak nevezett tavacska, magyarul kistó, ami országos szinten 4,5 millió olyan élőhelyet jelent, amely számos honos növény- és állatfaj otthona. Biodiverzitásuk mértéke pedig nem ritkán eléri a természetvédelmi területek gazdagságát. 

Ezek a kis kiterjedésű állóvizek Európában nem szerepelnek sem a nemzeti, sem a nemzetközi monitorozó programokban. Ezen szeretnének változtatni, a lakosság aktív bevonásával, többek között DNS-alapú módszerekkel kivánják felmérni ezeket az eddig rejtett és javarészt ismeretlen kerti kistavakat.

Ökológiai lépőkövek

A kutatók szerint az urbanizált területeken található dísztavacskák rendkívül fontos biodiverzitás-hotspotok. A kistavak sokféle élőhelyet kínálnak a ritka és védett fajok számára, ideértve a makrogerincteleneket, a kétéltűeket és a vízi növényeket is. 

„A természetes környezet szintjén bebizonyosodott, hogy ugyanolyan mértékben járulnak hozzá a biodiverzitáshoz, mint a folyók vagy más nagyobb víztestek, amelyek között ezek az édesvízi élőhelyek egyfajta mesterséges kapcsolatot is biztosítanak” – mondja az ökológus. Az utóbbi azt jelenti, hogy ha egy tavat és egy mocsaras területet el is szigeteli egymástól a közéjük épült település, a szitakötők, békák és más élőlények kerti tóról kerti tóra oda-vissza vándorolhatnak a két természetes élőhely között. Az ökológiában lépőköveknek nevezik az ilyen kis földrajzi kiterjedésű komplex ökoszisztémákat, amelyek hálózata fenntartja a sokféleséget.

A kistavak környékén elszaporodó szúnyogoktól sem kell tartani: „a kistavat ivásra használó madarak és a kisemlősök, például a sünök gyorsan megjelennek, ahogy a víztükör polarizált fényét messziről kiszúró szitakötők is, amelyek aztán garantálják azt is, hogy a tó nem válik szúnyogparadicsommá”. 
(A szitakötő ragadozó rovar. Reptében kap el más repülő rovarokat, a szúnyogokat is jó étvággyal fogyasztja.)


szitakötő

A kutató szerint a természetes egyensúly kialakulását a díszhalak nem segítik, táplálkozásukkal inkább erősen csökkentik a sokféleséget. A halak híján megtelepedő zooplankton viszont gondoskodik róla, hogy a tó vize egy idő után ne legyen zavarosan zöld az algák elszaporodása miatt.  

Kerti klíma

Bár az urbánus kistavak szinte mindig emberi kéz által jöttek létre, és gyakran eltérő környezeti jellemzőkkel rendelkeznek, mint nem városi társaik, vagyis alapzatuk gyakran szintetikus, beton vagy műanyag, növénytakarójuk alacsonyabb, más víztestekkel kevésbé vannak kapcsolatban, és kommunális, illetve ipari anyagok is gyakrabban és nagyobb koncentrációban szennyezik őket, a kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy a mesterséges tavak ökológiai szempontból alapvetően mégsem különböznek a természetes tavaktól. Egyszóval fontos természet- és élőhelyvédelmi szerepet tölthetnek be.- írja a Qubit

 

Címkék: 

 

Webcam Fuengirola

csak egy kattintás és élőben nézhető a fuengirolai tengerpart



Vár a Costa del Sol