.

Rátaláltak a világ legöregebb fájára



A világ legöregebb fái általában nem a legszebbek a bolygónkon. Ez igaz a bristlecone fenyőkre, amelyek az Egyesült Államok nyugati részén élnek, és gyakran a világ legősibb fennmaradt fáinak nevezik őket. Ugyanez igaz a magányos Öreg Tjikkora, a norvég lucfenyőre, amely Svédország Dalarna megyéjének egyik távoli hegyén nő. A fa ősi gyökerein végzett radikarbon kormeghatározás egy egészen elképesztő számot eredményezett. Az Öreg Tjikko első gyökerei már körülbelül 9550 évvel ezelőtt léteztek.
 

Ha ez a dátum helyes, akkor az Öreg Tjikko nagyjából 4,485 évvel idősebb, mint az egyik legöregebb ismert bristlecone fenyő, amely az amerikai Nemzeti Park Szolgálat szerint mintegy 5 065 éves, melynek korát a növekedése során minden évben kialakuló gyűrűiből kapták meg. Az Atlanti-óceán túloldalán a norvég lucfenyő esetében azonban a szakértők a fa gyökereinek elemzésével igyekeztek megválaszolni ezt a kérdést.

A 2004-ben felfedezett Öreg Tjikko egy olyan fajhoz tartozik, amely Európában az egyik legkedveltebb karácsonyfa. A gyökerein végzett kormeghatározás eredményeit 2008-ban hozták nyilvánosságra. A kutatócsoport a norvég lucfenyőket tanulmányozta, hogy szélesebb körben igyekezzenek választ találni arra vonatkozóan, hogy ez a faj hogyan kezdett el elterjedni Svédországban, és ennek során több mintát is azonosítottak, amelyek több, mint 6000 évesek voltak.

De kétségtelen, hogy minden dicsőség az Öreg Tjikkot, egy 4 méter magas fenyőt illet, amelynek gyökérrendszere addig a korig nyúlik vissza, amikor a Brit-szigetek valószínűleg még mindig a kontinenshez csatlakoztak. Az Umeå Egyetem földrajztudós professzora Leif Kullman, aki felfedezte az ősi fát és a kutatócsoportot vezette volt az első, aki a fenyőt "Öreg Tjikko"-nak nevezte el meghalt kutyája után.
 

 
Bár a fa kora hihetetlennek tűnik, az Öreg Tjikko az első gyökereit az utolsó jégkorszak végén növesztette. Abban az időben a tenger szintje akár 120 méterrel alacsonyabb is lehetett, mint ma, és a szél valamint az alacsony hőmérséklet miatt a fa növekedését egy cserjéhez lehetett hasonlítani. Ilyen nehéz körülmények között egy nagy fa nem tudja fenntartani a növekedését, ami ahhoz szükséges, hogy ilyen öreg legyen, de a túlélés fő oka egy ilyen hosszú időszak alatt a vegetatív klónozásnak köszönhető.

A fa azon része, amelyet a felszínen láthatunk, viszonylag fiatal. A rendkívül régi gyökérrendszere az, amely az elmúlt kilenc és fél évezred során regenerálta önmagát. Kullman megerősítette, hogy a fa élettartama az önklónozó képességének köszönhető, és a lucfenyő ágai és törzse körülbelül 600 évesek lehetnek. Amint egy szára eltűnik, egy új keletkezik ugyanabból a gyökér állományból, amely a fa fantasztikus életkorát eredményezi.

A legutolsó jégkorszak ritka növényi relikviájaként az Öreg Tjikko itt van, hogy emlékeztessen bennünket a földi fajok csodálatos rugalmasságára, és az egyedülálló kapcsolatra az állandóan változó éghajlat és az egyre változó ökoszisztémák között. Ahhoz, hogy megértsük, milyen öreg is ez a fa, elég csak arra gondolnunk, hogy az emberiség írott történelme csupán 6000 évvel ezelőtt kezdődött.

ujvilágtudat

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja