.

A pokolba vezető út jószándékkal van kikövezve



A magyar közegészségügy 2009-ben, követve a WHO ajánlását, javasolta, hogy az anyák 4 és 6 hónapos kor között vezessék be háztartási keksz formájában szoptatás mellett a glutént


Ennek az elhamarkodott, és teljesen megalapozatlan WHO ajánlásnak a célja a cöliákia, vagy másként lisztérzékenység kialakulásának megelőzése volna. Úgy tűnik azonban, hogy ebből egy eleve kudarcra ítélt népességszintű kísérlet kerekedik ki, aminek a vége az, hogy a cöliákiás (lisztérzékenység) megbetegedések száma nem csökken, hanem még nőhet is, és vele nőhet az 1-es típusú, inzulinfüggő cukorbetegség gyakorisága is. - írja Dr.Szendi Gábor a "Tények-tévhitek"  web oldalán.

 
A gluténérzékenység egy autoimmun betegség, amit az egyes gabonafélékben (búza, árpa, rozs, zab) található anyag, a glutén vált ki.

Tünetei:  
fogyás, ödéma, hasmenés, vagy lazább, zsírfényű székletet, gyermekeknél nem megfelelő sűly, indokolatlan fáradtság, de nőknél menstruáció elmaradását, meddőséget is előidézhet.

Számos vizsgálat igazolta, hogy az elmúlt évtizedekben a cöliákia gyakorisága többszörösére nőtt, egy vizsgálat szerint pl. 50 év alatt a lisztérzékenyek száma a négyszeresére emelkedett (Rubio Tapia és mtsai., 2009).

Sokan értetlenül állnak a jelenség előtt, hiszen az emberiség 5-10 ezer éve fogyaszt gabonát, miért pont most lett ebből probléma?

Csakhogy a 19. századig olyan gabonafajtákat termeltek, amelyben az alfa-gliadin jóval kisebb mennyiségben fordult elő, vagy egyáltalán nem is volt megtalálható (Van Herpen és mtsai., 2006; Salentijn és mtsai., 2009). A növénynemesítők által megteremtett mai kenyérgabonában ért el veszélyes szintet az alfa-gliadin tartalom, és a nyugati népesség az orvosok és dietetikusok étrendi ajánlásait követve egyre nagyobb mennyiségben fogyasztanak gabonaféléket. A cöliákiások és rejtett gluténérzékenyek száma tehát részben azért nő, mert folyamatosan nő a gabonafélék, s ezen keresztül az alfa-gliadin fogyasztása.
 

A glutén gliadinból és gluteninből áll. A gliadinból alfa, béta, gamma és omega változatot különítenek el, ezek közül leginkább az alfa-gliadin okozza a tápanyagok felszívódási problémáját.


Jill Norris és munkatársai 2005-ben megjelent vizsgálata alapján a szerzők úgyt vélték, hogy a cöliákiabetegség kialakulásának akkor a legkisebb a kockázata, ha a csecsemők 4 és 6 hónapos koruk közt ismerkednek meg a gluténnel (Norris és mtsi., 2005). A WHO ennek alapján ajánlotta a glutén bevezetését 4-6 hónapos korban.
Az ajánlás felelőtlen, meggondolatlan és tudományosan nem alátámasztható. Norrisék vizsgálatával a fő baj az, hogy eredményeik statisztikailag nem szignifikánsak.
A legdurvább vizsgálattervezési hiba azonban a következő: ha az anya terhessége és a szoptatás alatt fogyaszt gluténtartalmú ételt, akkor a magzat és a csecsemő immunrendszere az anya vérével és az anyatejjel már akkor találkozik a gluténnel, amikor szájon át még nem is kapott (Chirdo és mtsai., 1998).

 
Mivel a 4-6 hónap közti időszakra időzített gluténbevezetés nem csökkenti a cöliákia kialakulását, viszont sietteti mind a cöliákia, mind az 1-es típusú cukorbetegség megjelenését, sokkal ésszerűbb volna a glutén minél későbbi bevezetése, hogy a gyermek fejlődését minél később zavarják meg ezek a betegségek.
 
Az új kutatások fényében kiderült, a glutén korai bevezetése nem szolgálja a gluténérzékenység megelőzését, a cöliákiás megbetegedések száma nem csökkent, viszont nőhet az 1-es típusú, inzulinfüggő cukorbetegség gyakorisága.

Tények-tévhitek

 
Címkék: 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja