Pireneusi képek Andorrából



Edit blogjából valók ezek az augusztusi képek. A szövegben hiányoznak az ékezetek, de ettől még teljesen érthető.

Aigüestortes i Estany de Sant Maurici Nemzeti Park.

Ma egy egesz napunk volt kirandulni, habar este 8-ra mar Andorraban kellett lennunk a hotelben. Mar megint koran keltunk.
 
Ordesa-hoz hasonloan itt sem mehetsz be a parkba a sajat jarmuvodon, hanem a park altal nyujtottakat kell hasznalnod, ami ebben az esetben ‘taxi’-kat jelentett, 4x4 autokat, ami egyszerre 8 embert tud szallitani.
 
Reggeli utan elmentunk kocsival Boí-ba, majd vartuk, hogy sorra keruljunk. Nem kellett volna sietnunk, mivel az iroda csak 9-kor nyit, es ekkor viszik az elso turistakat is a parkba. Az ut 20 perces egy nagyon kanyargos, felfele vezeto uton visz, amivel mi 2 oranyi setat (oda-vissza 4) es 400m szintemelkedest sporoltunk meg magunknak. A blog irasanak idejeben az oda-vissza jegy 10.20 euroba kerult egy szemely reszere. A soforok egesz nap hordozzak az embereket, a legutolso taxi este 7-kor indul.
 
Alighogy elkezdtunk setalni, leesett az allam. A volgyben minden volt, ami egy 'tokeletes' tajban kell, hogy legyen. Kristalytiszta vizu folyo, ami egybol az osveny mellett fut, fenyofak mindenhol, tehenek, magas, hofodte csucsok, mi kell meg? Minden tokeletes volt. Azt hiszem, a legjobban a ‘vadregenyes’ szo irna le a tapasztaltakat.












 
 
Mar sokat hallottunk a refugies-ekrol, a hazakrol, ahol egy kis osszegert ott lehet ejszaka aludni, van zuhany (altalaban hideg, de van), es par helyen meg reggelit is kapsz. Mindig azt hittuk, hogy ezek a helyek borzalmasak, de amikor meglattuk ezt egybol a to mellett a napelemekkel a teton, meggondoltuk magunkat. Jol neztek ki, tisztanak es jol karban tartottnak tuntek. A lenyeguk, hogy ahelyett, hogy ki-es bemaszol a parkba minden nap, azzal, hogy itt alszol idot (es penzt) sporolsz meg, tobbet tudsz kirandulni es tobbet latsz a parkbol. Rengeteg fiatal kirandul igy. Az Ordesa-volgyben lattam hirdeteseket egyhetes turakra, ahol ilyen helyeken alszanak es megmasszak az osszes kornyezo csucsot.

A to neve Estany Llong. A szine melykek, de a vize annyira tiszta, hogy latni lehet a benne uszo halakat.





Sokan megalltak itt ebedelni, foleg idosebbek, csoportok es csaladok, de mi magasabbra mentunk.















Hegymaszo tehenek.


Mar majdnem a csucson es Estany Negra, vagyis Fekete-to.




Talaltunk egy tablat, ami azt irta, hogy van egy kilatohely 15 percnyire a totol, igy mi azt celoztuk meg es masztunk meg egy picit, hogy megnezzuk.





Nagyon szurrealis elmeny volt, amikor egy masik par kirandulot megszolitottunk. Ok mar elottunk ott voltak, es amikor odaertunk, katalanul koszontunk nekik es ok nekunk. Vegulis Kataloniaban voltunk. Kesobb spanyolul kerdeztem meg, hogy akarjak-e, hogy lefenykepezzem oket, es ok tokeletes spanyollal valaszoltak. Miutan hallottak, hogy mi angolul beszelunk egymassal, angolul kerdeztek meg, hogy mi akarunk-e kepet magunkrol (kivetelesen igent mondtuk, Paul anyukaja kedveert), majd kiderult, hogy ok igazabol belgak. Amikor elindultunk, egy nemet par ert fel eppen a kilatoba. En kepviseltem Magyarorszagot, Paul pedig az Egyesult Kiralysagot. Es ez mind Spanyolorszag kozepen (na jo, egy kicsit talan eszakra)!





Amikor elindultunk, mar szedtuk a labunk, mivel azok a franya felhok mar megint gyulekezoben voltak, de a mai delutant megusztuk eso nelkul. 

Tehenek, tehenek es meg tobb tehen! Paul 'zenelo tehenek'-nek hivta oket, mivel nehanynak egy hatalmas harang kolompolt folyamatosan a nyakaban. Meg egy videot is keszitett roluk.





 

Az osveny vegen, a parkoloban talaltunk megegy kilatot.



Amikor visszaertunk Boí-ba, egy kaveval unnepeltuk meg a fantasztikus napot. 4.45-kor indultunk el Andorraba.

 
Posted by at Email ThisBlogThis!Share to TwitterShare to Facebook
 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja