.

Pakisztáni szfinx



A rejtélyes beludzsisztáni szfinx vajon egy ősi fejlett civilizáció emléke, vagy a természet alkotása?

 

A természet csodákra képes. Az idő és az erozió időnként annyira zavarba ejtő képződményeket hoz létre, hogy ránézésre mesterséges struktúráknak tűnnek. Azonban vannak olyan képződmények, amik nem hagyják nyugodni a szemlélődők fantáziáját és a természet eroziós folyamatánál többet látnak benne. Alaposabb vizsgálatnak mégsem veti alá a tudomány ezeket a helyeket, mert a jelenleg elfogadott nézetek szerint 10 000 évnél régebben, fejlett civilizáció nem létezett a földön.

Amiről nem tudunk, nem azt jelenti, hogy nem létezhet, csupán annyit, hogy mi nem tudunk róla.
 

A tudomény merev álláspontján az utóbbi évtized leletei kezdenek rést ütni. A 12 ezer éves törökországi Göbekli Tepe monolítjai,  vagy a 39 ezer éves boszniai piramis léte annyira ellentmond a történészek meggyőződésének, hogy szerintük vagy a kormeghatározás helytelen, vagy a piramis csak egy piramis formájú hegy.
Aztán ott van a sokkal rejtélyesebb antarktiszi piramis, ami a becslések szerint több millió éves. Hát ez már végképp kiütütte a biztosítékot a darwini evulúciós elméleten nevelkedett régészeknél, ezért meggyőződéssel állítják ez a piramis nem piramis, hanem a természet piramisnak látszó alkotása.


Képesek vagyunk valamit természetes képződménynek minősíteni a megfelelő régészeti és tudományos vizsgálatok nélkül. A Pakisztánban található szfinx is ebbe a kategóriába tartozik.
 

A beludzsisztáni szfinx messze áll attól, hogy olyan hírnévre tegyen szert, mint az egyiptomi, gízai Nagy Szfinx. Ez a pakisztáni Hingol Nemzeti Parkban a dél-beludzsisztáni Makranban található.

A legtöbben úgy gondolják, hogy a beludzsisztáni szfinxet a szél és az eső vájta ki, s nem több természetes képződménynél, azonban vannak más vélemények is. Bibhhu Dev Misra, az Indian Institute of Technology (IIT) Kharagpur és az Indian Institute of Management (IIM) Kolkata kutatója úgy véli, hogy a beludzsisztáni szfinx egy hatalmas régészeti komplexum, amit egy fejlett ősi civilizáció hozott lére.

Bibhhu Dev Misra szerint a beludzsisztáni szfinx fejdísze nagyon hasonlít az egyiptomi fáraók nemez fejkendőjéhez. Az indiai kutató ugyanakkor rámutatott arra, hogy a fülkagylók világosan láthatók a beludzsisztáni szfinxen, miként a szfinx fekvő mellső lábainak kontúrjai is, melyek nagyon gondosan kidolgozott mancsokban végződnek.


 

„Nevetséges azt feltételezni, hogy a természet egy olyan szobrot faragott ki, amely ennyire rendkívüli módon hasonlít egy jól ismert mitikus állatra. A jelek szerint semmilyen helyreállítási munkára nem tettek kísérletet, s a hatóságok és az újságírók egyaránt boldogok, hogy „természetes formációként” tovább léphetnek. A helyzetet csak az menthetné meg, ha nemzetközi figyelem irányulna ezekre a nagy struktúrákra és ha a régészeti csapatok – valamint a rajongók – a világ minden tájáról felkeresnék ezeket a rejtélyes műemlékeket kutatási, restaurálási és nyilvánosságra hozatali célzattal.”


„A makrani part eme ősi műemlékeinek jelentőségét aligha lehet eltúlozni: szó szerint többezer évesek és potenciálisan fontos támpontokkal látnak el bennünket, melyekkel feltárhatjuk az emberiség ismeretlen múltját.” – közli Bibhu Dev Misra.

 

Vajon azért emelték a beludzsisztáni szfinxet, hogy egy ősi templomot őrizzen? Credit: Bibhu Dev Misra
 

Bibhu Dev Misra-nak a beludzsisztáni szfinxre irányuló kutatása roppant érdekes.

Raja Deekshithar (1949-2010) felfedezte, hogy az indiai civilizációban a szfinxnek, mint mitológiai állatnak, elsődleges helye a templomi kapubejárat közelében volt és a szentély őrzőjének szerepét töltötte be. Ha a beludzsisztáni szfinxet emberkéz alkotta, akkor vajon azért emelték, hogy a makrani tengerpart egyik ismeretlen ősi templomát óvja?

A szfinx semmi esetre sem korlátozódik az ókori Egyiptomra.

A szfinxről úgy tartották, hogy a szent helyeknek és az élet misztériumainak őre. A rejtélyek és a cselszövések jelképe és a tudás őrzője volt. Mivel egy titkokkal teli lénynek tartották, számos ősi kultúra épített szfinxet a földjén. A szfinx létezésére utaló bizonyítékokat megtaláljuk az ókori Görögországban, Babilonban, Indiában és egyéb helyeken.

Egyszer talán fény derül a beludzsisztáni szfinx eredetére. Ha kiderül, hogy emberkéz alkotta, akkor történelem feledésbe merült történetének újabb része tárulkozhat fel előttünk.


boldognapot.hu cikke alapján

Címkék: 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja