Ősrégi téglaépületek



Régi téglaépületek, amik ma is ámulatba ejtenek

Az ókori világ legkáprázatosabb épületeinek többsége éppen olyan hétköznapi téglából készült, mint a mai házak. Íme néhány több ezer éves bizonyíték, hogy a tégla milyen remek, értékes és tartós építőanyag!

 

Pantheon, Róma

Ez a legrégibb és sokak szerint a legnagyszerűbb temploma Rómának, és aki járt már benne, az tudja, hogy ennek a látszólag egyszerű megjelenésű épületnek a méltósága talán még a Szent Péter székesegyházét is felülmúlja. A mű technikai szempontból is egészen kivételes: az épületet koronázó fenséges kupola – amelyet ha az ívei mentén tovább építenének lefelé, akkor teljes gömb alakot adna ki, és az alja épp a templom padlójáig érne – mind a mai napig a világ legnagyobb, vasalatlan betonkupolája. Az időszámítás kezdetett előtt 27-ben emelt, majd egy tűzvész után 126-ban újjáépített Pantheont valószínűleg a damaszkuszi Apollodórosz építette, akinek a nevéhez nem mellesleg a romjaiban is csodálatos Traianus fóruma és a Trainanus oszlop is köthető, sőt egy Dunán épített híd is, amely több mint egy kilométer szélességben ívelt át a folyó felett mai szerb-román határnál, Kladovo és Turnu Severin között. Ezer évig még csak hasonló híd sem készült ezután a Dunán. Azt, hogy ez a remekmű is téglából készült-e vagy sem, nem tudjuk, de az biztos, hogy a Panhteon építésnek egyik fő anyag a híres, égetett római kerámiatégla volt.

 

Hagia Sophia, Isztambul

A kor minden építészeti ismeretét felhasználták ehhez a templomhoz, így nyugodtan nevezhetjük a Hagia Sophia-t a késő ókor mérnöki csúcsteljesítményének. Hogy ez mennyire nem túlzás, arra egy tudományos vizsgálat is rámutatott. Ez nem kevesebbet állít, mint hogy egy olyan 7,4 erősségű rengés, amilyen 1999-ben Izmir városában 15 ezer épületet döntött romba és 18 ezer ember életét követelte az onnan alig száz kilométerre található Isztambulban 40 ezer épületet tenne a földdel egyenlővé – ám ezek között nem lenne ott a Hagia Sophia, köszönhetően különleges rugalmasságának és szilárdságának. Ezek a kiváló tulajdonságok nem csupán a Hagia Sophia nagyszerű konstrukciójából erednek, hanem abból is, hogy a múzeumként működő, Kr.u. 532-ben épített templom egyik legfontosabb építőanyaga az a római típusú tégla volt, melynek előnyös tulajdonságait a bizánciak még tovább fejlesztették.

 

Nagy Sztúpa, Sáncsi

India egyik legrégebbi kőépítményének magját egy téglából készült kupola képezi. Ezt a kupolát a Kr.e. 2. században emeltette Buddha tiszteletére Asóka császár, aki az uralkodása alatt a buddhizmust államvallássá tette, és Sáncsiban egy hatalmas vallási műemlékegyüttest építtetett – köztük a már említett téglakupolát. A sztúpa fölé később egy nagyobb kupolát rakatott Asóka immár kőből, amely megóvta az eredeti kupolát az időjárás és az idő rombolásától. Az épület kitűnő állapota azonban nem csak a nagyszerű építészeti munkának köszönhető, hanem annak, is, hogy a buddhizmus indiai hanyatlása után a 13. századtól kezdve Száncsi és templomai évszázadokon át elfeledve rejtőztek a dzsungel mélyén, és csak 1818-ban bukkantak rá újra.  Asóka egyébként rutinos sztúpa építő volt: Száncsiban nyolc ilyen vallási emlékhelyet (ebből három maradt fent), az országban pedig összesen további 84 ezer (!)köszönheti neki a létét. A sztúpa egyébként eredetileg egy földhalom volt, amelybe Buddha relikviáit temették. A legenda szerint Buddha halála után a testét elhamvasztották, és a hamvait nyolc sztúpába osztották szét. Az i. e. 3. században Asóka felnyittatta ezeket a sztúpákat, és a hamvakat szétosztotta az általa épített több ezer sztúpában. A buddhizmus terjedésével más ázsiai országok is átvették a sztúpát, de közben funkciója és kinézete megváltozott; ennek eredménye a pagoda.  


Colosseum, Róma

Kevés ékesebb bizonyítéka van az égetett tégla időtállóságának és kiváló építészeti erényeinek, mint a római Colosseum. Ez a méreteiben elképesztő és működését tekintve is zseniális amfiteátrum a világ egyik legcsodáltabb építménye, amelyet sem az idő, sem a turisták milliói, sem évszázadokon át tartó rendeltetésszerű és attól igencsak eltérő használat sem tudott elpusztítani. „Aktív” éveiben a Colosseum 50-75 ezer nézőt fogadott magába hétről hétre, és nem csak gladiátorharcokat mutattak be a pódiumán, hanem a küzdőtér elárasztásával életnagyságú hajós ütközeteket is. A tégla, amiből a hatalmas aréna készült mindezt gond nélkül elviselte, olyannyira, hogy a ma is teljes értékű épületeket lehetne belőle emelni. Részben ez a kitűnő minőség is okozta a pusztulását is: miután 440 évet át működött szinte megszakítások nélkül, a középkorban elhanyagolták és üresen állt, ami alatt romlásnak indult az állaga, ám hogy „kárba ne vesszen”, az egyház engedélyezte Colosseum építőanyagának kitermelését. Több ezer szekérnyit elhordtak így apránként a Colosseumból – egyebek mellett a Róma és a Vatikán falának építéséhez.

NLCafé

Címkék: 
 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja