.

Ókori építmények, melyek keletkezésére máig nincs biztos magyarázat



Hatalmas kőtömbök, amelyeket fémeszközök nélkül faragtak és vízalatti városok, amelyek a korábban feltételezettnél évezredekkel korábbra helyezik az emberi civilizáció megjelenését a térségben.

 
 

A befejezetlen obeliszk

 
A valaha épített legmagasabb obeliszk lehetett volna a félbehagyottan álló, repedezett építmény, amelyet az egyiptomi Asszuán kőbányáinak északi részén találtak. Ha elkészül, 42 méter magas lett volna, a súlya pedig közel 1200 tonna lenne. Egyes elméletek szerint építésére Hatsepszut fáraónő adott utasítást és végül azért hagyták félbe, mert felületén repedések keletkeztek. 2005-ben egy szintén befejezetlen obeliszk alapot is találtak a lelőhelyen.

Az indiai Atlantisz
 


Az legutóbbi jégkorszak olvadási periódusát megelőzően a tengerszint jóval alacsonyabb volt mint napjainkban. Ennek ékes bizonyítéka az India nyugati partjainál, a Cambay-öbölben 36,5 méter mélységben fekvő elsüllyedt város. A fénykorában minden bizonnyal hatalmasnak számító település 8 km hosszan és több mint 3 km szélesen terpeszkedik a tenger fenekén és épületeinek nagy része teljesen épen maradt az utókorra. A Dwarka (Aranyváros) névre keresztelt település igazi jelentősége, hogy a szénizotópos vizsgálatok szerint közel 10 ezer évvel ezelőtt épülhetett, ami 5 ezer évvel korábbi mint bármelyik másik lelet, amelyet ebben a térségben találtak.

A legnagyobb kőkorszaki temető

 

A spanyolországi Málaga környékén felfedezett mengai dolmen a világ egyik legnagyobb megalitikus építménye. A hatalmas kövekből összerakott dolmen lényegében egy halomsír, amely valamikor a Kr. e. 3. évezredben épülhetett. Falain különféle ember formájú alakok láthatók, és amikor kutatók a 19. században először feltárták, több száz csontvázat találtak a belsejében.

Óriás építette templom


A máltai Gozo szigetén bukkantak rá a 18. században a híres Ggantija neolitikus ikertemplomra. Az építményt az újkőkorszak (Kr. e. 3600–2500) idején emelték, és idősebb mint például a Stonehenge vagy éppen az egyiptomi piramisok. A kövek egy része 50 tonnát is nyomhat, ami egészen elképesztő, figyelembe véve, hogy azokat már a fémeszközök és a kerék feltalálását megelőzően kellett mozgatniuk Ggantija építőinek.

A legenda szerint a templom falait egy gyermekét szoptató női óriás építette, mindössze egyetlen nap alatt, míg a modern számítások szerint csak a déli templom építése 1500 napot vehetett igénybe. A templomot a belsejében talált termékenységi szobrok alapján termékenységi templomnak tartják a kutatók.

Stadion a tenger fenekén


1986-ban a Rjukjú-szigetek legdélebbi tagja, Jonaguni mellett egy japán búvár  egy rendkívül figyelemreméltó sziklaformációra bukkant az óceán fenekén. A homokkőből álló jelenség lépcsőzetes teraszokat képező, sima oldalú és hegyes sarkú kőtömbökből áll és 25 méter mélységben fekszik. A környéken további érdekes tárgyak, így például állatokhoz hasonlító szobrok kerültek elő és építmények: kastély, templomok és egy stadion is fekszik a rejtélyes jelenség körül.

Egyes kutatók szerint az épületegyüttes 5 ezer éves és valamikor 2 ezer éve kerülhetett víz alá egy földrengés következtében. Mások szerint azonban még ennél is régebbi lehet a látványos felfedezés.
 

Rejtélyes fejek Mexikóban


Az olmék civilizáció a Kr. e. 1200-400 között állt fenn a Mexikói-öböl partvidékén és kultúrája nagy hatással volt a későbbi közép-amerikai társadalmak, így például a maják és az aztékok fejlődésére is. Rendkívül tehetséges szobrászok voltak, a régészek számos sztélét, szobrocskát, maszkot és trónszéket kapcsolnak hozzájuk.

Az olmék kultúra legismertebb mementói azok a hatalmas kőfejek, amelyekből mindmáig 17-et találtak különböző mexikói városokban. A bazaltkövekből kifaragott alkotások sajátos jegyeket viselnek magukon, így lapos orruk és széles ajkaik  vannak, valamint egyfajta fejfedőt viselnek. Egyes elképzelések szerint harcosokat, törzsfőnököket vagy egy hajdanvolt uralkodói dinasztia tagjait ábrázolhatják.

Felmerült azonban az is, hogy a fejek vonásai alapvetően afrikai vonásokkal bírnak, így bizonyítékként szolgálhatnak azon elképzelésekre, miszerint egyes afrikai civilizációk már jóval az európaiakat megelőzően sikeresen áthajóztak az amerikai kontinensre.

A legősibb templomok


Az 1963-ban egy török-amerikai kutatócsoport által felfedezett Göbekli Tepe Kr. e. 9600–7300-ben épült egy fennsíkon. A hatalmas faragott kövekből álló építmény így közel 6 ezer évvel korábbi mint a Stonehenge. A sorozatos ásatások feltárták, hogy nem csak egy, hanem több kőkorszaki templom(?) maradványai kerültek itt elő, amelyeket ma a világ legrégebbi ilyen jellegű építményeinek tekinthetünk. A templomot építő nép ismeretlen, és messze megelőzte a sumér civilizációt.

 

Áttekintve ezeket az ősi stuktúrákat, el kell gondolkoznunk az emberi civilizáció kezdetéről. A leletek tükrében egyértelmú, hogy 12-13 ezer éve már olyan civilizációk léteztek, amelyek olyan monolitokból épített kopmlexumokat hoztak létre, amilyeneket csak mai technológiával tudunk elképzelni. Ezek az építmények azonban ott vannak, és a több száz tonnás monolitok szállítása, elhelyezése  bizonyítja, hogy a kőkorszaki emberek  olyan tudással rendelkeztek amely egyes területeken meghaladják mai ismereteinket.
Ezek a civilizációk sem 50 vagy 100 év alatt keletkeztek. Mindegyiknek kellett több ezer év vagy még több, hogy a barlangökban lakó hordákból egy szervezett, komoly alkotások létrehozására képes civilizáció létrejöjjön.
Címkék: 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja