.

Néhány szó az akadémikus tudományról




A keresztény világban négy-ötszáz éve a katolikus hittudósokat tartották a tudományok legfőbb apostolainak. Ők döntötték el mely jelenségek valók az ördögtől, amit nem kell vizsgálni, és mely jelenségek Isten megnyilatkozásai. Azt is ők döntötték el milyen természeti jelenségek fordulhatnak elő, és melyek azok, amik nem, mivel azok nem szerepelnek a szentírásban.

Aztán a 18. században fordult a kocka. Egyre inkább a tudósok és nem a papság szava határozta meg a lehetséges és lehetetlennek tartott dolgokat.

Ma már anekdotaszámba menő, ámde valóban megtörtént események is bizonyítják az akadémikus tudomány hozzáállását az általuk elképzelhetetlennek tartott dolgokhoz. Amikor 1790-ben Stütz bécsi professzorhoz megérkezett a hír, hogy 39 évvel korábban Wagram mellett egy meteorit zuhant a földre, így írt erről:

"Arra a szomorú tényre, hogy milyen nyomorúságos szinten volt 1751 táján a természettudományok helyzete Németországban - a legjobb bizonyíték, hogy akkoriban még a legműveltebb személyek is hittek a lehetőségben: az égből kövek hullhatnak alá... Ámde manapság is hinni efféle mesékben - egyenesen megbocsáthatatlan bűn lenne!"

Nem kellett sokat várni, még ugyanabban az 1790-es évben, egy francia kisvárosban (Jullaic-ban) ismét lezuhant egy meteorit. A város polgármestere jelentést küldött erről a nem mindennapi esetről a Francia Tudományos Akadémiának - a jelentést mellesleg háromszáz szemtanú, ottani lakos írta alá! - abban a hitben, hogy ennyi szemtanú által észlelt

Fájl:Institut-de-france-pont-des-arts.jpg
Francia Tudományos Akadémia (alapítva 1634)

különös esemény felkelti a tudós urak érdeklődését.  A reakció nem is maradt el, az akadémia ügyvivője kijelentette:

"Csak sajnálni lehet azt a várost, amelynek olyan ostoba polgármestere van; aki hisz holmi meteoritekben."

Mivel néhány akadémiai tag érdeklődést mutatott az esemény iránt Deluc vezető akadémikus így zárta le a vitát

"Még ha egy ilyen kő ide esne a lábam elé, és kénytelen lennék beismerni, hogy a saját szememmel láttam - rögtön hozzá kellene tennem, magamnak sem hiszem el!"

Ez a fajta hozzáállás jellemzi ma az UFO-k témáját a hivatalos akadémiai körökben. Nem hisznek benne, tehát kijelentik, UFO-k nincsenek.
A való élet azonban mást produkált. Sokasodtak a beszámolók, idegen repülő eszközökkel való találkozásokról, az idegenek által elkövetett elrablásokról, orvosi kísérletekről.  Az ötvenes években még el tudták hitetni az emberekkel, hogy akik ilyesmit láttak, tapasztaltak azok hallucináltak. A hatvanas években kézzelfogható bizonyítékok hiányában utasították el az UFO-k létezését. Manapság azonban rengeteg videó jelenik meg ezekről az azonosítatlan repülő tárgyakról, egy -egy érdekesebb esetet még a TV is bemutat, így az akadémikus tudomány ezzel kapcsolatban mély hallgatásba merült.
Volt magas rangú állami tisztviselők közül néhányan beismerték az idegenek létét, de mindez akkora a hatást váltott ki a hivatalos tudományban, mint a pusztába kiáltott szó.
Jelenleg itt tartunk. Talán előbb, utóbb elérkezik az az idő, mikor az akadémikusok nem tekintik tudományos tekintélyük csorbulásának, ha nyitottá válnak a számukra hihetetlennek tűnő ismeretlen területek iránt. 

P.R.
 

Címkék: 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja