.

Nagy éghajlati változások várhatók Földünkön



Az ember okozta klímaváltozás zöld kontinensé változtathatja az Antarktiszt, figyelmeztetnek a klímakutatók.

 


Antarktisz néhány millió éve még zöld volt

Ilyen állapotban utoljára hárommillió éve, a Pliocén földtörténeti kor alatt volt a földrész, amikor a légköri szén-dioxid a maihoz hasonló szintűre emelkedett.

2015-ben az atmoszféra szén-dioxid-tartalmának világátlaga elérte a 400 ppm-et (a ppm arányszám az egymillió egységre jutó részecskeszámot mutatja), amire a feljegyzések 60 évvel ezelőtti kezdete óta nem volt példa. Ennek hatásait ugyan nem azonnal fogjuk érezni, mégis, a következmények mindenképpen drámaiak lesznek, hívta fel rá a figyelmet Martin Siegert professzor, az Imperial College Grantham klímakutató intézetének igazgatója.

Hogy pontosan milyen változások várhatóak, és ezek milyen kihívást fognak jelenteni az emberiség számára, azt a Pliocén-éra viszonyaiból szűrhetjük le. Ebben a periódusban a tengerszint 15 méterrel, a globális átlaghőmérséklet pedig 2-3,5 Celsius-fokkal volt magasabb a mainál.


Várható tengerszint-emelkedés


„Ha otthon bekapcsoljuk a sütőt, és 200 Celsius-fokra hevítjük, a hőmérséklet nem ugrik egyből ilyen magasra, idő kell hozzá. Ugyanez a helyzet a klímával is" – magyarázta Siegert.

A British Antarctic Survey igazgatója, Dame Jane Francis professzor szerint az egykori erdők maradványait már megtalálták a Déli-sarkon, a kormeghatározás alapján ezek a Pliocén alatt tarkították a ma (még) jeges kontinenst.

„A felfedezésnek igazán az ad jelentőséget, hogy ma 400 ppm-nyi szén-dioxid van a levegőben, és ha a múltban is ugyanennyi volt, akkor egyenesen abba az állapotba repülünk vissza" – magyarázta Francis. „A jégréteg nem egyfolytában, de rendszeres időközönként zsugorodni fog... ez lehetővé teszi a növényeknek, hogy meghódítsák ismét a Déli-sarkot" – tette hozzá.

Az adatok alapján az 1800-as évek, vagyis az ipari forradalom kezdete előtt a légkör szén-dioxid-koncentrációja 280 ppm volt. Azóta a globális átlaghőmérséklet 1 Celsius-fokkal emelkedett. „Ez alapján nagyon úgy tűnik, hogy az évszázad végére újabb 1 Celsius-fokos hőmérsékletnövekedés vár ránk" – mondta Siegert. A kutató szerint amennyiben a szén-dioxid-kibocsátás ütemét nem sikerül lelassítani, úgy a 2100-at követő években 1000 ppm-nyi kerül a levegőbe az üvegházhatású gázból. Legutoljára akkor volt ennyi CO2 az atmoszférában, amikor a dinoszauruszok rótták a bolygót, és az Antarktisz is egy meleg, zöldellő földrész volt.


Ma még ilyen egy antarktiszi gleccser
 

Siegert kiemelte, nem szabad tovább húzni az időt, azonnali cselekvésre van szükség.

 

(Independent)

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja