Mit rejthetett a bibliai frigyláda





Szerző. tiboru

 

Először is lássuk, mi a szösz az a frigyláda, amit az egyik legmenőbb régészeti építész (vagy építész-régész), a holland Leen Ritmeyer egyszer úgy jellemzett, hogy a legismertebb bútordarab, ami valaha is létezett.

1.) Előzmények

Nem tudom, hány Ószövetség-szakértő van az olvasóim között, mindenesetre tőlük elöljáróban elnézést kérek, ha számukra evidenciának tűnő alapokkal mózes1kezdek, de gondoljunk azokra is, akik más, nemzetgazdaságilag ugyanilyen értékes tevékenységgel múlatják az idejüket.

Körülbelül az időszámításunk (oké, legyünk stílszerűek: a Krisztus) előtti 14.-15. században vagyunk, s Mózes (a közismert galibák közepette) már kivezette a zsidókat Egyiptomból, túl vannak a Vörös-tengeren történő átkelésen, s a különösen festői Sinai-hegy lábánál táboroznak. Itt Mózes ingajáratban közvetít az Úr és a nép között: biztosan emlékeztek, hogy szegénynek többször is meg kellett másznia a hegyet, mert az Úr nem volt hajlandó lemenni, azt viszont keményen megtiltotta, hogy a többiek (Áron és a vének kivételével) oda felmenjenek. Szóval az Úr megragadja az alkalmat és bőven ellátja a zsidókat mindenféle törvénnyel és más magatartási szabállyal, amelyek közül a legismertebb a Tízparancsolatnak nevezett alapnorma-gyűjtemény. Az Úr nem bíz semmit a véletlenre, s Mózesnek (az egyik ominózus, negyven napig tartó hegyi túra alatt) nagyon részletesen azt is

sinai1

lediktálja, hogy annak érdekében, hogy ő (mármint az Úr) a kiválasztott nép körében lakozzon akkor is, amikor azok vándorolnak, milyen fizikai paraméterekkel rendelkező hajlékot (konkrétan egy ládát – az Úr nem volt túlságosan nagyigényű) kell készíttetnie. A technikai részletekért olvassátok el Mózes II. könyvének 25. fejezetét, de az ezt követő passzusok is érdekesek.

Csak hogy el tudjuk helyezni magunkban a szóbanforgó történelmi időszakot: ez a késő bronzkor, nagyjából ekkor hódítja meg Egyiptom Núbiát, megalakul a hettita birodalom és az olmék államiság (egymástól úgy 12 ezer kilométerre), Krétát elfoglalják a mükénéiek, Kínában a Sang-Jin-dinasztia uralkodik, s Róma alapításáig van még vagy 700 év. Ami bennünket, magyarokat illet, a tudományosan talán legelterjedtebb teória szerint ekkor őseink még valahol az ugor őshazában legeltettek, a mai Kazahsztán középső részén (vagy éppen elindultunk a Szíriuszról, de ezt ne most vitassuk meg, ha kérhetem).

2.) A láda maga

Na, ez a bizonyos láda (doboz, tárolószekrény) lesz az Úr és a zsidók közötti különleges szövetség (a frigy) szimbóluma, amit egy Bésaléel nevű mester készít el (a Júda nemzetségből való Uri fia), az első kultikus gyertyatartóval, a menórával, valamint a szentéllyel, az oltárral és a füstölővel együtt. Az aprómunkát Aholiáb végezte (ő a Dán nemzetségből való Akhiszamák fia volt, már ha ez a részlet bárkinek érdekes lehet a Rabbiképző növendékein kívül).

10frigy

Az Úr utasításának megfelelően (Mózes V., 10-2) a tíz alapparancsolatot tartalmazó két kőtáblát először egy (Mózes által sk. készített) faládában kellett tartani, majd (számos szakember szerint) a frigyládába kerültek. (Az az igazság, hogy most tényleg jól jönne egy Biblia-szakértő: én jó egy órát böngésztem a Szentírást, de olyan passzust, amely egyértelműen kimondta volna, hogy a Tízparancsolat kőtáblái a frigyládába kerültek volna Mózes barkácsdobozából, nem találtam.)

Összefoglalva: szerintem a Szentírás minimum két különböző ládáról beszél (a Mózes által a hegy lábánál készítettről, amit felvisz a Sinaira, beleteszi a cuccot, majd lehozza az onnan), és a Bésaléel-Aholiáb duó által készítettről, ami az Úr lakhelyéül szolgált). Hogy ez a két láda egy és ugyanaz lenne, sok helyen olvastam, de bibliai bizonyítékot nem találtam rá, miként arra sem, hogy a kőtáblák az elsőből átkerültek volna a másodikba.

A frigyláda méretei, anyagi összetétele, de még a díszítések, a csecsebecsék és azok színei is nagyon aprólékosan rögzítve vannak, akárcsak a vele történő bánásmód. Komolyan azt mondom: ISO-9001 és Nemzetközi Szabványügyi Szervezet legyen a talpán, amelyik ezt überelni tudja, még így 3500 év után is!
A Károli- Biblia fordítást nehézkesnek tartók kedvéért a láda legfontosabb ismérvei mai mértékegységekkel (felfele kerekítve és a legelfogadottabb konverziós számokat használva):

hossza: 132 centi
szélessége: 80 centi
magassága: 80 centi

A ládát kívül és belül arannyal kellett borítani és ráillesztett gyűrűkkel (illetve az ezekbe dugott, szintén aranyozott rudakkal)

láda1

szállíthatóvá kellett tenni. A láda tetején két, egymással farkasszemet néző kerub-szobor volt (naná, hogy aranyból). A kerubok szárnyas, angyalszerű lények, akik Isten közvetlen környezetében teljesítenek 24 órás szolgálatot és az Úr jelenlétét jelzik.

taber0

A ládát az úgynevezett frigysátorban (más néven a sátorszentélyben, tabernákulumban, vagy simán és kicsit profánul: a hordozható templomban)) kellett tartani, ahová csak igen szigorú szabályok betartásával volt szabad belépni, s csak a kiválasztottaknak.

3.) A láda célja

Noha az Úr már a Sinai-hegyen világosan elmagyarázta, hogy a frigyláda az ő tartózkodási helye a zsidók között, az elkövetkezendő évtizedekben számos további funkciót is betölt. Ott van például az eredeti tízparancsolatot magukon viselő kőtáblák tárolása (amiről már beszéltünk), ezen kívül egyfajta adóvevőként is működött, hiszen ennek segítségével kérték ki a zsidók az Úr tanácsait és konzultáltak vele különböző kínzó kérdésekben (mert az ugye nem is akarjuk elképzelni, hogy az Úr ott kuporgott volna a fél köbméteres ládában, mint valami jógi). Jerikó falainak leomlásakor a frigyládát hurcolják a papok a harci kürtösök előtt, alapos a gyanú tehát, hogy értő kezekben fegyverként is felhasználható volt.

Persze nagyon kellett vigyázni vele, mert több olyan sztori is olvasható az Ószövetségben, amelyekben emberek esnek össze holtan (vagy mindenféle csúnya betegség végez velük) csak azért, mert véletlenül megérintették a kegytárgyat. Az Úr nagyon nem szerette a protekciót, mert még Mózes két unokaöccse (Abihu és Nabab) is hasonlóképpen járt, amikor elővigyázatlanok voltak, de olyan történet is van, hogy hetven, ereje teljében levő szántóvetőt éri hirtelen halál pusztán amiatt, mert a le nem takart frigyládát szállítás közben megpillantották. Aztán van egy olyan elmélet is (nem kisebb névhez kapcsolódik, mint Däniken mesteréhez), mely szerint egyfajta ételautomata volt – de erről részletesebben majd az elméleteknél.

4.) A Kebra Nagast

A frigyládát megemlítő, klasszikus Ószövetségen és a számos, a keresztények által nem kanonizált zsidó feljegyzésen kívül meg kell még említenünk ezt a (117 fejezetből álló) etiópiai szent könyvet, amely Mózes után úgy hatszáz évvel született. A Kebra Nagast (királyok dicsősége) elsősorban az etióp uralkodók nagyszerűségét énekli meg a korabeli szokásokkal együtt, ami biztosan nagyon klassz és lélekemelő dolog, de bennünket leginkább az a része érdekel, amelyik a frigyládával foglalkozik.

 eti

A történet fordulatos és izgalmas, de mi itt és most csak a lényeget említjük: a szent könyv szerint Salamon király és Makeda (akit leginkább a foglalkozása alapján ismerünk: ő volt Sába királynője) szerelembe estek, s az együtthálás következtében közös gyermekük is született, akit Meneliknek (eredeti nyelven Bayna Lehkem-nek) hívtak.

Menelik máskülönben annak a vérvonalnak (családnak) az első ismert tagja, amely egy 130 éves megszakítástól eltekintve 2900 (kétezer kilencszáz!) éven keresztül uralkodott Etiópiában, egészen Hailé Szelasszié császár (Júda oroszlánja, satöbbi) 1974-es trónfosztásáig.

Ez a Menelik felnőtt korában Jeruzsálembe látogat egy gyermeki vizitre, s amikor visszatér Etiópiába, kísérete ügyes csellel ellopja a frigyládát Salamon templomából, másolattal helyettesítve azt. Ezt követően a frigyláda számos csatában segíti őt, majd Etiópia egyik legrégebbi településére, Akszúmba szállíttatja, ahol (egyes vélemények szerint) ma is rejtegetik.

akszum

Talán többen hallottatok (és olvastatok) már Graham Hancockról, aki 1992-ben egy 600 oldalas könyvet írt (Jel és pecsét címmel) arról, hogy hogyan nem találta meg a frigyládát sem Etiópiában, sem Egyiptomba, sem Franciaországban, de még Izraelben sem.

 Hancock kolléga rengeteget kutatott (nem csak frigyláda-ügyben), a konteósok egy része már-már egyenrangúnak tekinti őt Jim Mars-szal vagy David Icke-kal. Nekem sincs különösebb bajom vele, mindössze talán annyi, hogy amit kétszáz oldalban össze lehetne foglalni, arról Graham minimum hétszázat fog írni. Mintha terjedelemre fizetnék. És egy laza kérdés: miért őriznék az etiópiai zsidók a frigyládát egy keresztény templomban, ahogyan azt Hancock állítja?

5.) A frigyláda eltűnése

Ha az akciófilmeken felnőtt generációk képviselői valami látványos kommandós rajtaütést, fondorlatos betöréses lopást vagy valami hasonlót várnak, csalódniuk kell. Az előző pontban említett Menelik-féle jogtalan eltulajdonítási verzión kívül úgy tűnik, hogy a frigyládáról egyszerűen megfeledkeznek a szövegek.

ÍF

Mózestől (akarom mondani: az Úrtól) eredő utasításokat követően megépítik, a negyven évnyi pusztai kóborlás alatt végig ott van a zsidókkal, majd beviszik az Ígéret Földjére. Itt a papi kaszt tagjai őrizték pár száz éven keresztül, egyszer még a filiszteusok is lenyúlják tőlük, de mivel mindenféle kórság támadja meg őket (például gyorsan növő daganatok), úgyhogy végül csalódottan visszaadják a zsidóknak. Körülbelül i.e. 1000 körül Dávid király úgy érzi, hogy a legjobb helye mégiscsak Jeruzsálemben lenne, el is megy érte valahová vidékre és felviszi a fővárosba. Ő még nem tud megfelelő épületet biztosítani neki, de fia  (a már említett Salamon) felépíti az Első Templomot, s a frigyláda oda kerül, ahová szánták: a zsidóság spirituális, kulturális és politikai életének középpontjába, ahol háromszázvalahány éven keresztül viszonylag nyugiban van.

Aztán időszámításunk előtt 595 körül jönnek a gaz babiloniaiak (Nabukodonozor neve biztosan sokaknak ismerős), lerombolják a templomot és ha már úgyis ott vannak, lenyúlják a frigyládát is. Az utolsó említése ebből a korból származik, innen kezdve egy szó nem sok, ennyi sem ejtetik róla az egész Szentírásban. Akkor sincs még csak egy utalás se rá, amikor az Első Templom megsemmisítése után hatvan évvel felépül a Második Templom, s a zsidók visszakapják a babiloniaktól az elrabolt kincseket.

templom_1

Ez szerintem nagyon furcsa, hiszen mégiscsak a zsidók legszentebb ereklyéjéről van szó, az Úrral történő közvetlen kapcsolattartás legfontosabb eszközéről, a zsidó monoteizmus egyik alappilléréről, a Teremtő által kiválasztott nép legfőbb (ön)legitimáló eszközéről. Nos, ehhez képest egyszerűen mintha megfeledkeznének róla, sőt: mintha ettől a momentumtól kezdve szándékosan törölték volna a történelmükből és többé nem vennének tudomást róla.

6.) A gyanúsítottak

Az elmúlt háromezer évben több verzió is felröppent arról, hogy ki tette rá a kezét a frigyládára. A Közel-Keleten nem csak a huszadik-huszonegyedik században volt folyamatos a córesz, az ott élő népeknek sosem kellett a szomszédba menniük balhékért és háborúkért. A babiloniakat és a gézengúz Nabukodonozort már említettük, de a potenciális frigyláda-lopók

menóra

között szerepel Antiokhosz Epiphanész szeleukida uralkodó, aki i.e. 168-ban elfoglalta Jeruzsálemet és feldúlta a Második Templomot. De ne feledkezzünk meg Titusról (későbbi római császárról) sem, aki Krisztus után 70-ben leveri az épp aktuális zsidó felkelést és a földdel teszi egyenlővé Jeruzsálem jó részét, illetve a Második Templomot. A rómaiak (természetesen) gyakorlatilag kiürítik a várost, egy csomó kegytárgyat hazavisznek (a híres menóra látható is a római Titus-féle diadalíven), de a frigyládáról se zsidó, se római források nem tesznek említést.

templEgy izgalmas alteória ebből a verzióból szökkent szárba: eszerint a frigyládát Titus légiói titokban vitték Rómába, onnan a vizigótok i.sz. 410-ben (amikor Alarik vezetésével megtámadják és feldúlják a várost) elviszik, közvetítésükkel Konstantinápolyba kerül, s amikor 1204-ben a keresztesek az úgynevezett latin háborúban beveszik a várost, a templomosok kezébe kerül a cuccos.

Jeremiás próféta se úszta meg a hírbehozást: egyes bibliamagyarázók szerint ő még a babiloni támadás előtt elrejtette a frigyládát, méghozzá a Nébó-hegyen, ott, ahol állítólag Mózest eltemették. Aztán ott van Jósiás zsidó király, akiről sokan azt tartják, hogy még a babiloni balhé előtt a Templom-hegy egyik barlangjába vitte le a frigyládát, ami aztán ott vészelte át az elmúlt 2500 évet és azóta se találta meg senki (hacsak a templomosok nem bukkantak rá, amikor 1118-ban befészkelték magukat a számukra ezen a helyen kijelölt bázisra).

Persze vannak, akik megesküdnének rá, hogy a frigyláda a Vatikán titkos irattárának egyik termében (esetleg az ottani katakombák valamelyikében) pihen, s az elmúlt 1500 évben (amióta a Szentszék, mint állam létezik) minden megválasztott pápa első útja oda vezet…vatican38

Amatőr és profi kincsvadászok fontosnak tartják megemlíteni a kumráni réztekercseket is, mint a frigyláda esetleges rejtekhelyének beazonosítását segítő dokumentumokat, de ezt a verziót most csak megemlítem.

Roderick Grierson, a frigyládáról szóló számos könyv egyikének társzszerzője azt állítja, hogy a frigyládára az egyik ősi arab törzs, a Banu Jurhum tette rá a kezét, s ők Mekkába vitték, ahol jelenleg is a Kába-szentélyben található fekete kő alatt rejtegetik. Roderick óvatosan azt is hozzáteszi, hogy nem zárható ki a frigyláda másolatainak létezése sem, ezért terjedhettek el az írországi, egyiptomi, franciaországi, zimbabwei, de még az amerikai Utah állambeli helyszínekről szóló mendemondák a kegytárgy rejtekhelyével kapcsolatban.


Persze nem vagyunk hülyék: mindannyian tudjuk, hogy a valódi frigyláda egy amerikai kormányzati raktárban pihen, ahogyan azt a közismert dokumentumfilm záró képsorai is bizonyítják.smiley

Végezetül említsük meg Jehuda Getz-et (tényleg így hívták szegényt!), aki 27 éven át volt a jeruzsálemi Siratófal ortodox főrabbija, s ebbéli minőségében 1981 nyarán egy ásatást indított a Templom-hegy alatt azzal a céllal, hogy megtalálja a frigyládát, vagy ha ezt nem is, akkor azt a szentélyt, ahol azt tárolták. Ő azt állította, hogy rátalált a teremre, de az izraeli hatóságok ekkor leállították a munkálatokat és betiltották a feltárást: a szóbanforgó területen muszlim adminisztráció van, és közvetlenül a Szikla-mecset alatt található.

Egyes közel-kelet-szakértők egy világháborút sem tartanak kizártnak abban az esetben, ha a zsidók folytatnák az ásatást a muzulmánok beleegyezése nélkül (ne feledjük, hogy a Szikla-mecset az iszlám egyik kiemelkedő fontosságú helyszíne, itt látható az a szikla, amelyről Mohamed – áldassék az Ő neve! – lova elrugaszkodott, amikor Allahhoz vitte a prófétát az első eligazításra). - írja tiboru a blogjában.

Jelenleg az írott történelem egyik legnagyobb rejtéye a láda tartalma és a láda sorsa.
Kreatív emberek már kitalálták, hogy a láda valamilyen sugárzó anyagot tartalmazhatott, amitől a rejtélyes megbetegedések keletkeztek, esetleg valamilyen adóvevő volt benne, amivel a beavatottak az Istennek hitt földönkívüliekkel beszéltek, egy manna gyártó gép, ami élelemmel látta el a sivatagban kóborló zsidókat. Nikola Tesla 1915-ben még azt is felvetette, talán egy kondenzátort rejtethetett a ládikó, ami illetéktelen kézben kisült, és agyonütötte a kiváncsiskodókat.
A láda eltűnését is megmagyarázzák: miután ellátták utasításokkal és törvényekkel a kiválasztot népet, az istenek (földönkívüliek) visszavitték a szerkezetet.

A frigyláda valójában mit rejtett, hova lett ma senki nem tudja, és ennyi év távlatából lehet ki sem fog derülni.
 

Címkék: 
 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja