.

Mi kell egy új ország létrejöttéhez



Hogyan születnek az új országok?

 
Nemrég Katalónia kapcsán került szóba az elszakadás Spanyolországtól, azonban ismét bebizonyosodott, hogy a gyakorlatban nem olyan egyszerű új államot alapítani, mint ahogy az az elméletben működik. Ellenzők ugyanis mindig vannak, a kérdés, hogy a többi országgal sikerül-e elfogadtatni az államalapítást. A nehézségek ellenére hetven év alatt majdnem négyszeresére nőtt az országok száma a világon.


 

Mitől független valaki?


A világ szinte minden táján vannak elszakadáspárti mozgalmak, melyek megpróbálnak egy-egy országot szétrobbantani, ez azonban ritkán jár sikerrel. Ennek ellenére az ENSZ-ben 1945-ben még csak 51 országot ismertek el hivatalosan, ma pedig 193 tagállama van a szervezetnek, vagyis a második világháború óta majdnem négyszeresére emelkedett az országok száma. A CNBC most készített egy összeállítást arról, hogyan születik meg egy ország, a cikk szerint négy alapvető kérdés dönti el, sikerülhet-e az önállósodás.

Hivatalos nemzetközi szerződés nem rendelkezik arról, mikor önállósodhat egy tartomány, csak az 1933-ban Montevideoban aláírt nemzetközi egyezmény foglalkozik a témával. Eszerint egy régiónak négy kritériumnak kell megfelelnie, hogy önálló állam lehessen:
 
  • állandó lakosság,
  • meghatározott terület,
  • kormányzat,
  • a lehetőség, hogy más országokkal hivatalosan kapcsolatba lépjen.
 
Persze ez mind nem elég, további feltételeknek is meg kell felelni, például annak, hogy az emberek szabad akaratukból akarjanak függetlenedni, a kisebbségek jogait is elismerjék. A legfontosabb pedig, hogy a függetlenségről meg kell tudni állapodni az anyaországgal. Általában nehéz az összes feltételt teljesíteni, különösen az utolsó okoz fennakadást, hiszen egyik ország sem szereti, ha megcsonkítják.
 

Ki lehet a következő?


A legjobb példa Tajvan, mely gyakorlatilag mindenben megfelel a követelményeknek, a világ is szinte egyöntetűen önálló országként kezeli. A tartománynak hetven éve saját alkotmánya van, 1950-ben pedig autonómiát is kapott, ennek ellenére Kína a mai napig nem hajlandó elismerni az elszakadását. Hszi Csinping kínai elnök még a közelmúltban is tartományként említette Tajvant, és nyomást helyezett azokra az országokra, melyek elismerik függetlenként. Részben ennek köszönhetően ma is csak a világ 19 országa ismeri el Tajvant, köztük a Vatikán is.
 

 
A fenti probléma ékes példája volt Katalónia, mely deklarálta függetlenségét, azonban Spanyolország ezt nem volt hajlandó elismerni, és börtönnel fenyegette a katalán politikusokat. A spanyoloknak várhatóan a jövőben sem lesz könnyű dolguk, hiszen a katalán helyzetet nem sikerült megnyugtatóan kezelni, illetve ott van Baszkföld, a másik olyan tartomány, mely szeretne elszakadni.

A katalánok mellett tavaly ősszel népszavazáson döntöttek az elszakadásról a kurdok is, akik Iraktól szeretnének függetlenedni, a bagdadi kormány azonban szintén ellenzi ezt. Ráadásul a kurd kérdésben Törökország is érintett, Ankara szintén nem szeretné, has létrejönne az önálló Kurdisztán, mivel attól tart, hogy az országban élő kurd kisebbség megpróbálna majd csatlakozni hozzá.

Skóciában még 2014-ben tartottak népszavazást az elszakadásról az Egyesült Királyságtól. Akkor a skótok nagy többsége a maradás mellett döntött, viszont még szó sem volt a Brexitről. Sokak szerint hamarosan megérik az idő egy újabb népszavazásra, különösen akkor, ha London hátrányos kilépési megállapodást tud csak kötni az EU-val. A fő probléma, hogy Brüsszel többször leszögezte: egy skót függetlenedés után az országnak újra kérvényeznie kellene uniós tagságát, és végig kellene járnia a folyamatot.

Grönland épp a napokban választott új elnököt magának, a tartománynak saját kormánya van, de hivatalosan Dánia fennhatósága alá tartozik. A CNBC cikke szerint a most hivatalba lépő új vezetés célja is az lesz, hogy hosszú távon az önállóság felé mozduljon el a tartomány, még úgy is, hogy a becslések szerint cserébe Európa legszegényebb országa lenne.

Grönland a hideg szépség

Az önállósodást sokszor az nehezíti, hogy egy tartomány elszakadása csak növelné a káoszt az anyaországban, ezért óvakodnak sokan elismerni a függetlenedni vágyó területeket. A fentiek közül jó példa erre az iraki kurdok esete, de még érzékletesebb Szomália esete, ahol egy tartomány még 1991-ben deklarálta a függetlenségét. Az afrikai országban azonban évtizedek óta gyakorlatilag polgárháború dúl, az egyes tartományi hadseregek uralják a maguk területét, emiatt pedig attól tartott a nemzetközi közvélemény, hogy a függetlenség hivatalos elismerése csak növelné a káoszt. Ráadásul a tapasztalatok sem kedvezőek a régióban: Eritrea 1993-ban szakadt el Etiópiától, de az ENSZ szerint a mai napig problémák vannak az emberi jogokkal és a szólásszabadsággal az országban. Egy másik intő példa Dél-Szudán, mely 2011-es elszakadásával jelenleg a világ legfiatalabb országa, azonban jelenleg sem tud megküzdeni az erőszakkal és a hiperinflációval.

Forrás: portfolio

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja