.

Megjártuk Portugáliát! /III. Rész. Lisszabon./





Szerző:
Gesler György
 
 

Lisszabon mai képe

(emlékeimben másként élt)

 

   Egy kissé visszakanyarodok még Lagoahoz, mert nem említettem ,hogy mielőtt az autópályára mentünk volna egyrészt lerövídítendő, másrészt a meglepetések, felfedezések okán választottunk egy másod néhol harmad- rendű tengerparti utat, Lisszabon felé. Sokszor bevált módszer, letérni a száguldó autók közül a sívár és egyhangú pályáról.
 


Harmadrendű út
 

   Ezúttal azonban a remélt vidám tengerparti út helyett dimbek- dombok közt émelyítő hullámvasútozás és kanyargózás közben, az útmenti bokroktól meg fáktól nem láttuk az erdőt, a se nem magas se nem alacsony dombocskáktól a tengert és az autópályára való felhajtás lehetősége még a térkép szerint is kétségbeejtő messzeségben volt. Mondanom sem kell mekkora öröm volt végre a fentebb lesivározott autópályára felhajtani. 
 


Odemira, útmenti tájak

 

   Mikor Lisszabonban beálltam a szálloda parkolójába , még nem sejtettem , hogy három napig rá se fogok nézni, nemhogy beülni a kocsinkba. Óva intettek a szállodában , hogy meg ne próbáljunk autóval a belvárosba menni, amiről meg is bizonyosodtam mikor reggel kiléptünk az utcára és megláttam a többszáz méteres kocsisort araszolgatni.
 


Belvárosi forgalom
 

   Nem tudom ki volt az a lángeszű feltaláló, akinek fejében megszületett a Hop on Hop off városmutogató remek rendszere. Egész napos metró bérlet és az a bizonyos Hop... busz amire akció képen 48 órás utazást kaptunk mindjárt a kék meg a piros vonalra is, tökéletesen elég volt arra, hogy  gyakorlatilag mindenhová eljutottunk és megnézhettünk mindent amit csak akartunk.
 


Lisszabon Tajo felöl
 

    Kápolna , kistemplom, nagytemplom, dóm, katedrális volt aztán minden mennyiségben és minőségben , persze egész Portugálián keresztül, különböző korokból még a XXI. századból is. Szinte napra pontosan 22 évvel ezelőtt voltam Lisszabonban , aminek a méltóságteljes valamikori gazdagságot és pompát sugárzó lepusztult szépsége ugyan megkopott, de engem mégis megkapott. Mára, gondolom a mérhetetlen utazási kedvnek és a nem kevés Eu-s pénznek köszönhetően, egy kiglancolt, kirenovált, lüktető nemesen szép élhető modern város benyomását keltette.
 


A lisszaboni "Váci utca"
 

   A régi városrész a már máshonnan is megszokott látványa , a sétáló utcák, az éttermek , a kávézok , a megfáradt vándor már alig várja , hogy leüljön egyikbe, a Zarák  meg a többiek, ahova be kell térni a nincs mit felvennem nőknek,  mindig a békés és barátságos érzést kelti az emberben , hát itt sem volt másképp.
 


A régi vár


    Ami a látnivalókat, különlegességeket illeti én hármat emelnék ki, a régi várat, ami majdnem teljesen épen maradt, nem is csoda, mert nagyon magasan van a város felett, a Jeronimos Kolostort, aminek a legnagyobb szépsége a belső, kétoszlopsoros kerengője és a mellette lévő Nagytemplom a gyönyörű kapubejárattal.
 


Dos Jeronimos monostor

 

   Megérte a félórás sorban állás, amit természetesen én sem szeretek, de a templomban Vasco da Gamma , meg a leghíresebb költőjük sírja és síremléke van és állítólag a földi maradványaik. Itt tudtam meg , hogy ez a Gamma nem nyugat felé hajózott /mint Columbus óta a mai napig mindenki!/, hanem délnek ment és ő volt az első , aki a vízen eljutott a mesés Indiába.
 


Vasco da Gamma síremléke

   

Nem mindennapi látvány a  szintén róla elnevezett Európa leghosszabb 17 km hosszú hídja sem, de az új városnegyed, aminek a kedvéért kénytelenek voltak ezt a Tajon átívelő csoda remekművet megcsinálni, az is építészetileg izgalmas, káprázatos, modern és rendkívül változatos.
 


Vasco da gamma híd.

 

     Mentünk ám Fadot is hallgatni! Amúgy sem vagyok nagy rajongója az úgynevezett népzenének, a fado meg valami városias változata ennek a félbús néha frissebb zenei stílusnak, hát hamár Portugália akkor legyen Fado is. Az egyik hangulatos kis kocsma elött betessékelő nő nagy szívélyesen meghív bennünket, mutatja az étlapot , meg kérdésemre, mire számíthatunk?... elmondja lesz két gitáros meg egy férfi meg egy női énekes. Jó üljünk le! Az étel, nekem haldarabkák krumplipürébe kupacolva, Katinak ugyanaz csak csatakos, ragacsos  rizsben, teljesen ehetetlen volt, viszont a műsor hozta a beígért formáját se több se kevesebb. Ám a számla sokkal több volt, mert a nemkért és a pincér -énekes által elénk tett előételnek szánt kolbászkarikák meg a kopottas sajtocska jól megnyomta a végösszeget. Rögtön tudtam, átvágott, hülye turista vagyok, aki még reklamálni sem akar.
 

Fado
 

   Miután eljöttünk Lisszabonból, először Cascaisba ,valamikor kedves kikötő, mára megterebélyesedett nyaraló kisváros lett az ország legnyugatibb részén, aztán persze megálltunk egy percre Estorilben is, ahol Európa egyik legnagyobb kaszinója van, meg a Horthy ott száműzettetett. Villámgyors nézelődés volt, hogy aztán legyen hosszabb időnk Sintrát meg az ő palotáit megcsodálni.
 


Reneszansz palota a híres süveg kéményekkel
 

    A város, erdő és parkok, dombok és völgyek ölelte, varázslatos, idillikus tájba van beékelődve. Már a mórok is építettek itt egy mára romhalmazzá lett várat, de a királyi palotát az  1500-as években szintén mór alapokra úgynevezett Manuel stílusban alakították ki. Az elegáns, nagyvonalú, reneszánsz, szinte dísztelen épületen, legszembetűnőbb a két hatalmas tölcsér szerű építmény. Ember legyen a talpán, aki kitalálja, hogy azok a több száz négyzetméteres konyha, ahol állítólag a hadseregnek is főztek, kéményei, amik egyébként belülről is ugyanolyan meghökkentő látványt nyújtanak. A palota termeiben a 15.-16. században készült fakazettás, festett mennyezeteit
 


Palacio da Pena


   Egész különleges a másik Unesco által védett kastély a Palacio da Pena, ami a XiX. század végén épült és állítólag romantikus stílusban, de mivel annyiféle forma és szín kombinációjából áll össze, hogy az már a giccs határát súrolja, ám a fantázia és a váratlan, meglepetésszerű ötletek, valamint az egész nagyvonalú monumentalitása méltán lenyűgözi a látogatókat. Mi is csak kapkodtuk a fejünket és hitetlenkedve jártuk be az egész épületkolosszust.

   Estére Portoba értünk, szerencsére , megint egy remek szállodát sikerült foglalnunk.

   Foly.Köv.            

Címkék: 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja