Megalománia a cigánysoron



Hivalkodó épületek a cigány negyedben


Van egy város Erdélyben, ahol igencsak különleges a cigány negyed. Hivalkodó épületek és düledező putrik vannak egymás szomszádságában. Ez a város Bánfyhunyad,

A kilencezres város, Kalotaszeg történelmi központja, ahol ma már egyre kevesebb magyar lakik. A növekvő román lakosság mellett a cigányok aránya is megnövekedett. Utóbbiak az 1990-es évek elejétől kezdték itt felhúzni sajátos stílusú épületeiket, mert ekkortól kezdve költözhettek be a településre a rézműves cigányok.

 

Bánfyhunyad a honfoglalás óta lakott település Erdélyben.  Nevét már 1332-ben említi a pápai tizedjegyzék. Az idők folyamán nevét több változatban is lejegyezték. 1377-ben v. Hunyad, 1391-ben Hwnyad, 1437-ben oppidum Hwnyad, 1522-ben oppidum Banfy Hwnyadya ~ Banffyhwnyadya, 1640-ben Banffi Huniad, 1808-ban oppidum Hunyad (Bánfi-) h., Hunyad g., Hoegyin vel Hogyegyinu val, 1861-ben Bánffi-Hunyad (oppidum), Hogyen, 1888-ban Bánffy-Hunyad (Hogyinu), 1913-ban Bánffyhunyad.

Népesség 8977 fő (2011. okt. 31.)
Magyar lakosság 3067
Község népessége 9346 fő (2011. okt. 31.)

Az utóbbi 20 évben különös palóták kezdtek kinőni a földből a cigányok lakta negyedben. Az építtetők ezekkel a kastélyszerű épületekkel akarják jólétüket demonstrálni a cigány közösség többi tagja előtt.


A cigány családok tulajdonában lévő, kastély méretű épületek státuszszimbólumok. A pompát nem mindenhol lehet felfedezni, de a széndékot igen, hogy nagyobb házat építsen, mint a szomszéd.

Az egyik palota tulajdonosa így indokolja házának építését.
 
– Ezeket a villákat két okból építjük. Egyrészt a gazdagságunkat mutatják, azt, hogy mi is képesek vagyunk olyasmire, amire a gádzsók (nem cigány emberek), másrészt itt üli meg népes családunk a nagy ünnepeket

A legtöbb házra leginkább az a jellemző, hogy befejezetlenűl és üresen áll. Az alábbi  ház tulajdonosa 20 éve építi az övét,8 gyerek apja és az út túl oldalán lakik egy kétszobás, lerobbant putriban családjával.
 


 

Bánffyhunyad híressé vált ezekről a kastélyokról. Különleges látványt nyújt a cigánytelep, a düledező füldszintes házakkal és hivalkodó 2-3 szintes palotákkal.
 

A cigánypaloták között járva akár egy filmstúdió díszletei között is lehetnénk, annyira valószerűtlen az egész. A zavart csak fokozza, hogy szinte csak jobb kormányos, angol és ír rendszámú autókba botlunk, és az is, hogy öt-hat éves gyerekekkel is simán el lehet csevegni angolul.
Az ok elég egyszerű: a bánffyhunyadi romák közül sokan Írországban és Nagy-Britanniában dolgoznak. A palotáikat is az ott keresett pénzből húzzák fel. Haza leginkább csak nyáron járnak, tehát az otthonaik üresek, emiatt még nehezebb megérteni, miért van szükségük ilyen méretes épületekre
A palotás cigányok zárt közösséget alkotnak, nehezen állnak szóba idegenekkel. Azt pedig főleg nem szeretik, ha újságírók kérdeznek felőlük. A Daily Mail és a BBC is cikkezett már arról, hogy némelyikük nem feltétlenül tisztességes úton szerzi a pénzt – zsebtolvajlásról, koldusmaffiáról, fémlopásról is írtak. A helyiek pedig azt is beszélik, hogy a külföldön megkapott magas szociális segélyekből is elég sok pénzt tudnak hazautalni.

Egy-egy palota százezer euróba is kerülhet, és a bútorok, valamint az épületek belső kialakítása is közel azonos értéket képvisel. Nem csoda, hogy sok a féklész ház, hiszen a legtöbben úgy vágnak bele az építkezésbe, hogy nem tudják miből fogják befejezni.
A kész épület viszont építészetileg meghatározhatatlan stílus. Talán ezt a cigány izlésvilágot tükröző építészeti formát fogják egyszer Roma stílusként definiálni.


 

Lehet érdekesnek vagy ízléstelennek nevezni a cigánypalotákat, de az biztos: mára Bánffyhunyad látványosságaivá váltak. Az útikönyvek is megemlékeznek róluk, és náhány kép erejéig sokan megállnak az út mellett.

 
Címkék: 
 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja