Meddig fontos szoptatni

Ez a mai édesanyák körében nagyon vitatott téma. Ki hosszabb, ki rövidebb ideig tartja fontosnak. Minden esetre rengeteg tévhit, érv és ellenérv övezi ezt a kérdést, meddig jó és mennyi után káros szoptatni? Baj-e, ha még egy ovis gyermek is igényli az esti szopizást?

Először egy kis érdekesség. Érdemes megfigyelni, a természetben a főemlősök meddig szoptatnak és ez az emberekre vetítve mit jelent életkorban kifejezve:

• első maradandó fogak áttöréséig (embernél ez 5,5- 6 év)

• a kihordási idő kb. hatszorosáig (embernél 4,5 év)

• születési súly megnégyszerezése (embernél 2,5-3,5 év)

• felnőtt súly egyharmada (embernél 5-7 év)

• félúton a szexuális érettség felé (embernél 6-7 év)

• immunrendszer kifejlődéséig (embernél 6-7 év)

• laktáz enzim (tejcukor lebontásáért felelős enzim) mennyiségének csökkenéséig (embernél kb. 7 év)

Ezek alapján a következtetések alapján, az elválasztódás 2,5 -7 éves kor közé tehető.

Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenkinek kötelező lenne ilyen hosszú ideig szoptatni. Mindig fontos, hogy a szoptatás az édesanyának is, ne csak a babának legyen jó. Tehát azt, hogy meddig jó szoptatni, azt mindig minden édesanya-gyermek párosnál külön kell megállapítani, és ebben az édesanya dönt.

Cikkünkkel viszont szeretnénk eloszlatni pár tévhitet, miszerint van-e rossz hatása annak, hogyha valaki sokáig szoptat. A legtöbbet emlegetett félelem a gyermek normális pszichés fejlődését említi, miszerint „mi lesz abból a kisfiúból, akit édesanyja még 3-4 évesen is szoptat?”

Erre már szerencsére sok követéses vizsgálat van, amik bebizonyították, hogy a hosszú távú szoptatásnak csak előnye van. A Journal of Pediatrics szaklap egyik 2010-es számában jelent meg egy nagy elemszámú vizsgálat, amely a serdülő gyerekek lelki egészségét illetve magatartását vizsgálta azzal összefüggésben, hogy meddig szoptatták. A vizsgálat 14 éven keresztül zajlott 2900 várandós édesanya és gyermeke bevonásával. Azt az eredményt kapták, hogy a „nem szoptatás”, egy önálló rizikófaktor a viselkedési problémák kialakulásában, így a hosszútávú szoptatás védelmet nyújt a későbbi magatartás zavarokkal szemben (is).

A szoptatás a szoptató édesanya lelki egészségére is hatással van, hiszen szoptatáskor stressz csökkentő hormonok szabadulnak fel, e mellett az anyai kötődés kialakulása is könnyebb, valamint a szoptató édesanyáknál ritkábban alakul ki szülés utáni depresszió.

A szoptatás és a válaszkész gondoskodás (amikor a baba jelzéseit figyelik szülei, és igyekeznek annak megfelelően reagálni) a családi kapcsolatok egészére is pozitív hatással van!

Mivel jár jobban, akit hosszú távon szoptatnak, és aki hosszú távon szoptat?

Nagyobb életkorban a szoptatás amellett, hogy továbbra is táplálékforrás és támogatja az immunrendszert - a tévhitekkel ellentétben- még mindig tartalmaz értékes alkotórészeket, bár egyre inkább lelki jelentőséggel bír.

Az is fontos, hogy a szoptatás, mint védőfaktor annyiszor erősebb, minél tovább tart!

Teljesen normális, hogy egy nagyobb, totyogó gyermeknek is még szüksége van édesanyjára, és hogy a szoptatás nyugtatja meg igazán, ez is erősíti a kötődést, hozzájárulva egy jobb anya-gyerek kapcsolathoz. A stressz kezelés, és a különböző lelkiállapotok önszabályozása még nem alakul erre az életkorra, ezért is érthető, hogy sok gyermek még emiatt is igényli a szoptatással járó összebújás nyugtató hatását, intimitását.

Az édesanyában is teljesen normális, hogy hullámzik az érzés a szoptatással kapcsolatban. Gyakran számolnak be a pozitív érzések mellett túlterheltségről, valamint bűntudatról is, hogyha abbahagyják, akkor rosszat tesznek gyermeküknek. Általában a gyermeknél is megfigyelhető nagyobb korban, hogy hol gyakrabban, hol kevésbé igényli a szopizást. Néha inkább a világ felé fordul, majd jön egy időszak, mikor ismét igényli édesanyját és a szopizást.

A lényeg, hogy minden gyermek leválasztja magát előbb utóbb édesanyjáról. Leggyakrabban ez 2,5- 3,5 éves kor között történik meg. Ez egy hosszú folyamat, ami nem egyik napról a másikra következik be.

Forrás: krediesz