Malaga, Costa del Sol fővárosa



Néhány szó Costa del Sol kapujáról, Malagáról

Malaga környéke régóta lakott hely. A közeli hegyek barlangjaiban élt neandervölgyi ember nyomait a barlangok falára festett rajzok formájában számos helyen megtalálták. 

A kedvező klíma, a Guadalhorce folyó által feltöltött termékeny síkság csábítólag hatott a bronzkor embereire. A partszakasz hamar benépesedett.

A jelenlegi Malaga kialakulásához  hosszú időre volt szükség. A több ezer éves eseménytelen időszak után a várost ’Malaka’ (sózott halszelet) néven alapították a föníciaiak Kr.e. 800 körül kereskedelmi központként, folytatva a kolonizációt, amely Kr.e. 1100-ban kezdődött Cádiz megalapításával.


Az ie. VI. században a föníciaiakat a görögök váltották, akik 70 évre foglalták el a várost, amíg a karthágóiak el nem hódították tőlük. A II. római-pun háború (i.e. 218-201) végén a rómaiak  i.e. 202-ben űzték ki Malagából a karthágóiakat. A rómaiak Flavia Malacita-nak nevezték a várost, mely fontos központtá vált Hispania déli tengerpartján. A modern város központjában található római színház is ebben az időben épült, s bár méretével nem tűnik ki a többi közül, de ez a legrégebbi egész Spanyolországban.


A római színház maradványa a város közepén, a mór erőditmény tövében található

A Római Birodalom bukása után Malaga germán eredetű törzsek nagy vándorlásának és letelepedésének volt kitéve, különösen a vandálokénak. A VIII. század elején a gót birodalom hanyatlásnak indult, és Afrika északi partjai felől az arabok megszállták az Ibériai-félszigetet.

Malaga 743-ban arab uralom alá került. Hamarosan virágzó várossá vált, városfalán öt hatalmas kapu állott. Számos kisebb település alakult ki a városmag körül. Egy keletről nyugat felé haladó út kötötte össze a kikötőt és az erődítményt az összes városfalon kívül eső zónával. A külvárosokban genovai és zsidó kereskedők telepedtek le. III. Abderramán (Abd al-Rahmán, 891-961 Córdoba uralkodója) építtette az Atarazanas kaput  Ez a mai központi piac bejáratának a kapuja. Habár az első kísérlet Malaga visszahódítására már a XIV. században megtörtént, csak a XV. században sikerült a katolikus királyoknak elfoglalniuk a várost.

Malagát 1487. augusztus 19-én hódították vissza (az utolsó város Granada volt 1492-ben). A mór időkben történt felvirágzás korszaka után hanyatlás következett Malaga sorsában. A keresztény időkben a középkorra jellemző körülmények miatt keletkező járványok a gyengélkedő mezőgazdaság gazdasági visszaeséshez vezetett. A helyzetet tovább rontotta a mórok kiűzése után a kereskedelem megtorpanása, a zsidók kiűzése utáni gazdasági élet, pedig csak a legalapvetőbb ügyletekre korlátozódott. Mindez együttesen gazdasági válsághoz vezetett. Az XV. - XVI. századra a mór uralom alatt virágzó város a gazdasági jelentéktelenség sorába sűlyedt.

Fantáziarajz a középkori Malagáról

A XVII. században a régi kikötő átalakításával épült új kikötő már elkészülte után is kicsinek bizonyult.  Annak ellenére, hogy a katedrális építését már 1528-ban elkezdték, a templomot jelenlegi állapotában csak a XVIII. században fejezték be, amikor a barokk stílus már egy előrehaladott fejlődési stádiumban volt.  A jobboldali torony megépítése azóta várat magára. Ugyanebben a korban a kikötőt ismét bővítették és így a város gazdasága új esélyt kapott a fejlődésre.

A XIX. században Malaga jelentős fejlesztéseken esett át, ebben az időben már elkülönültek az ipari- és lakónegyedek, az utóbbiban számos villával és hotellel. Kialakultak a város főutcái, a Calle Marqués de Larios és az Alameda Principal. Ezzel szemben a XIX. századnak voltak negatív eseményei is: a gazdasági válság, VII. Ferdinánd király zsarnokságának politikai következményei, aki elrendelte Torrijos tábornok és embereinek meggyilkolását. Az ő emlékükre és tiszteletükre emeltek egy obeliszket (jobbra a képen) a Plaza de la Merced-en, amely az utóbbi években a fiatalok kedvenc találkozóhelyévé vált. 

A XX. század első évtizedei sem voltak igazán sikeresek, de a 60-as években Spanyolországban bekövetkezett robbanásszerű turisztikai fellendülés Malaga arculatát is teljesen megváltoztatta. Emberek milliói választották a várost, hogy itt vagy a város környékén töltsék el vakációjukat, és sok ezren költöztek ide állandó lakosként. Malaga Spanyolország ötödik legfontosabb városává vált, egyike a modern európai városoknak nemzetköziségével és kulturális sokszínűségével. 1992 óta a város infrastruktúrájában is komoly fejlődés következett be, melynek bizonyítékai a város utcái és a széles sugárutak, a várost az ország többi részével összekapcsoló kiváló minőségű autópályák, és a kibővített reptér, amely Európa egyik legfontosabb légikikötője. Costa del Sol repülővel érhető el a legkönnyebben, ezért a turistaforgalom lenagyobb része ezen a lreptéren kersztül zajlik.


A városba látogató turisták szivesen barangolnak az óváros zegzugos utcáiban, vagy kostólják meg a helyi specialitásokat valamelyik hangulatos étterembe.


A városvezetés teljesen renbe kívánja hozni a belvárost. Az összes régi épületet felújítják, sok helyen cserélik a díszburkolatot, a metró átadásával átszervezik a felszíni közlekedést. Már felújították a kikötői sétányt, Fuengirolát Malagával összekötő vasút földalatti végállomását a centrum közelében alakították ki. Négy metro vonal átadását is tervezik, amiből kettőt már elkészült.  Egyes felszíni közlekedési csomópontokat is átépítenek. 


 


A kikötőt őrző mór vár, az Alcazaba

 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja