A magyarság és Mezopotámia kapcsolata




http://costadelsolmagazin.com/sites/default/files/kepek/2016/09szeptember/Sz%C3%A1raz%20Gy%C3%B6rgy.PNG

szerző:
Száraz György



A titokzatos szabir nép és a magyarság

 

A szabir nép valaha egy Szubartu nevű területen élt Mezopotámiában. Eredetük ismeretlen, csak annyit lehet róluk tudni a sumér agyagtálákból, hogy léteztek és az írott történelem előtti időkben népesítették be a Folyamközt. A sumérok, akiknek eredete nem kevésbé mitikus és kérdéses, egyszerűen ott találták őket a Tigris és az Eufrátesz vidékén.
 

Bobula Ida nyelvész a „szubartu” szóra a „szabadnak született nép országa” megfejtést adja. Emellett említést érdemes Badiny Jós Ferenc professzor, aki szerint a subar (sapir, sabir) kifejezés jelentése „jövőbe látó pap”, illetve „naparcút” és „ragyogó arcút” jelent.


A történelemkutatás írott emlékek és régészeti leletek hiányában nem tud teljesen kielégítő választ adni sem a magyarság, sem a szabirok, sem a sumerok származására. Ennélfogva, ha valakit az őseredet kérdése izgat, kénytelen kutatni és olyan következtetéseket levonni, melyeket vélhetően az idő majd igazolni fog.

A tényeknél maradva, annyit bizonyosan állíthatunk, hogy Samuel Kramer professzor egy több mint 4000 éves tábla alapján rekonstruálni tudta az őstörténelem egy részét. Fordításából az derül ki kiderül, hogy valaha egyetlen nyelvet beszéltek, nevezetesen, a subar nyelvet. (A Biblia szeint az úr Bábel tornyának építésekor keverte ossze az emberek nyelvét.)

Később, amikor a sumérok megjelennek a történelem színpadán, akkor már fejlett szabir vagy szubar városokat találnak ott. Tehát a híres sumér városállamok előtt már létezett fejlett, kultúra a Földön. Talán ez volt az Édenkert vagy a Paradicsom prototípusa, amelyről több kultúra hagyománya megemlékszik. Jelenleg csak annyit tudunk, hogy  létezett egy Szubartu nevű állam, melyet Szárgon akkád király legyőzött.

Itt jön be egy érdekes lelet, ami megint fejtörést okoz a régészeknek. 1961-ben három, jelekkel díszített agyagtáblácska, került elő Erdélyben, Alsótatárlaka (Tărtăria) faluban. A radiokarbon vizsgálatok szerint (amit a környező leleteken végeztek) i.e. 5500 körül keletkezhettek, így kb. ezer évvel előzik meg a legkorábbi ismert sumer agyagtáblák írásait.

 

Ehhez vegyük hozzá, hogy az erdélyi tatárlakai lelet tartalmazza a sapir/sabir képjelet sumer írással.  A legproblematikusabb a leletek kora, mivel esetükben több mint 7000 évvel kell visszatekerni az idő kerekét.

Mivel a szabirokra, subarokra, tehát Szubartu népére utaló jeleket több helyen is megtalálták a Kárpát-medencétől a Közel-Keletig, ezért érdemes eltűnődni e nép kilétén és jelentőségén.
 

Néhány idézet történelmi forrásokból:

Theophylaktos Simoccates írja a hunokról:

„A barselt, az onogur, a sabir s ezeken kívül néhány más hun nép is igen nagy rémületbe esett,”(Szádeczky-Kardoss Samu: Az avar történelem forrásai, Balassi Kiadó, Budapest, 1998, 15.)

Bíborbanszületett Konstantin írja a magyarokról:
„De abban az időben nem türköknek mondták őket, hanem valamilyen okból sabartoi asphaloi-nak (szabartoi aszfaloinak) nevezték.”

Prcopius szerint „a hunoké, akik a szabir nevet viselik”
vagy „Ibi Hunni, quos Sabiros appellant, et aliae quaedam gentes Hunnicae habitant.”
(Ugyanúgy a hunok, akiket szabiroknak neveznek, és más hun szövetségesek)
Procopius: De bello Gothico, IV.3, In: Corpus Scriptorum Historiae Byzantinae, B. G. Niebuhr, Bonn, 1833, 469.

„Malalas Justinianus bizánci császár uralkodásának első évében (527) írt a szabír hunok fejedelemnőjének a bizánci udvarral kötött szövetségéről és a perzsák elleni küzdelméről.”
Moravcsik Gyula: A magyar történet bizánci forrásai, Budapest, 1934, 69.

Theophanes írja:
„Hoc anno Unni, quibus Saber appelatio, Caspiarum portarum limitibus emensis…”
Ez évben a hunok, akiket szabereknek neveznek, kiáradtak a Kaspi-kapukon keresztül…”


Sok régi írásban a hunokat szabir néven is említik.

Egyes történészek a szabirokat azonosítják a magyarok őseinek tartott szavárdokkal.  Harmatta János szerint a szabirok/szavárdok neve kelet-iráni szaka eredet.


A szabir népnév egyébként számos Eurázsiai földrajzi névben is feltűnik. Magyarországon  Savaria, vagyis Szombathely neve is egy ilyen ősi származású név.  ( Savaria nevét az ott folyó Sibaris nevű patakról kapta, de hogy a patak honnan kapta ezt nevet, arról nincsenek ismeretek.)

 

Összefoglalva az eddigi tényeket, egy olyan kép rajzolódik ki előttünk, mely szerint a sumérok előtti időben egy fejlett ősnép lakta Subartut (Mezopotámiát) és a jelek szerint a Kárpát-medencét is, akik közös nyelvet beszéltek, azonos jelekkel írtak, egyazon vallásuk volt, és a történeti beszámolók szerint a hunok és a magyarok egyik ősi ágát alkották.

Így rajzolódik előttünk a szabir-magyar kapcsolat.

Címkék: 
 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja