A lélek útja a halál után



 

A nyugati kulturkörben nevelkedett emberek legnagyobb része nem hisz a reinkarnációban, ugyanakkor a keleti vallások számára természetes a lélek újjászületése.

 

A reinkarnáció megitélésénél három világnézet ütközik egymással. Az ateista, a zsidó-kersztény egy istent hívő, valamint a távol-keleti vallások, mint a hinduizmus, buddhizmus hitvilága.
Az ateisták egyértelműen tagadják, az egy istent hívő vallásokban csak utalásokat találni rá, míg a távol-keleti vallások hirdetik a reinkarnációt.
Vajon melyik hitvilág takarja a valóságot? Amelyikben többen hisznek, vagy amelyiket tudományosan is bizonyítani lehet. Hát pont ez a probléma. A hiedelmek valódiságát, vagy valótlanságát tudományosan nem tudják bizonyítani. Egyenlőre az a tudományos álláspont, amit nem tudnak bizonyítani az nem létezik.

Ez a hozzáállás ott sántikál, hogy rengeteg olyan jelenség van, mint megérzés, telepátia, különféle látomások, a klinikai halál állaptából visszahozott emberek különös lbeszámolói, hogy miként látták egy másik dimenzióból a történteket.  Ezeket a tudomány nem tudja magmagyarázni.

 
Az ateisták szerint Isten nincs lélek sincs és semmiféle halál utáni világ nem létezik

A keleti és nyugati vallások viszont egyetértenek a lélek létében, valamint abban, hogy a fizikai test halála nem egyenlő a lélek halálával. Amiben viszont nagyon eltérnek egymástól, az lélek sorsa a fizikai test halála után.

A kerszténységben sok irányzat alakult ki, mint a hugenoták, reformátusok, kálvinisták, prtoestánsok, vagy az anglikán egyház, akiknek hívei az XVI. században véres harcokat vívtak egymással. Ezek a vallásháborúk nem alapvető hitbeli ellentétekből, hanem inkább hatalmi rivalizálésból adódtak. Istent és a lélek létézését egyik irányzat sem kérdőjelezte meg. A halál utáni pokol és mennyország létéről minden fél meg volt győződve.


"Ha meghalunk a mennyországba jutunk" -  gondolták


A magukat igazhitűnek nevező mohamedánok Allah dicsőségére akarták formálni az egész világot, és istenükben, Allah, létezésében életük feláldozása árán is hittek.


Úgy hitték, őket a paradicsom várja

A távol-keleti vallások a lélek halál utáni létezését csak átmeneti állapotnak, úgynevezett bardo állapotnak tekeintik. Eben az állapotban a lélek arra várakozik, hogy egy új testebe inkarnálódjon. Feladata, az előző életben elkövetett hibák jóvátétele. A lélek akkor léphet tovább egy felsőbb dimenzíóba, akkor léphet ki a karmakerékből amikor életei során olyan magas szintre jutott mentalitásában, hogy már nem kisértik bűnös gondolatok.

A karma nem jutalom vagy büntetés, hanem cselekedetek megfelelő következményei. Minden cselekedetünk következményeket vonz maga után. Ez a karma törvénye.


Cselekedeteink küvetkezményei visszahatnak ránk



A világban még sok kissebb vallás létezik, és mindegyikben fellelhető a fizikai test halálát továbbélő lélek hite.
Ezt az emberiség fejlődését végig kísérő hitet egyedül az ateizmus vonja kétségbe, Szerintük a halál az ember szellemi és fizikai energiájának, teljes megsemmisülését jelenti.

A fizikai test elporladása és beolvadása a földbe érthető, leírható kémiai folyamat  Az energia megmaradás törvénye alapján  azonban kell lennie egy helynek ahová a halál beálltáig a testben létező, de el nem porladó életenergia távozik. .

A vallások ezt az energiát, az embernek ezt a vezérlő esszenciáját hívjál léleknek.


A "túlvilág" létét és a lélek útját a halál után a különböző vallások másként látják, de a lélek létezését sehol nem kérdőjelezik meg.


Kérdések, amik majdnem mindenkiben felmerülnek:

A lélek valóban létezik?
Hallálunkkor a lelkünk is semmivé válik?
Miért alakult ki az emberiség több tízezer éves hite a halál utáni létben, a túlvilágban?
Ha létezik ez a másik dimenzió, akkor ott mi a lélek feladata?

Megannyi megválaszolatlan kérdés, amire az ember öntudatra ébredése óta keresi a választ.

P.R.
Címkék: 


 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja