.

Légikatasztrófa a Róna utcában



A korabeli újságok nem írtak róla, pedig 1961-ben Budapestre zuhant egy sétarepülő. A hazai polgári repülés tragédiájáról új digitalizált képek kerültek elő.



Lezuhant sétarepülő a Róna utcában 1961-ben (fotó: Katasztrófavédelem Múzeuma)
 

1961. augusztus 6-án egy utasszállító repülőgép zuhant le a XIV. kerületben, és becsapódott a Róna (akkor: Lumumba) utca 224. számú lakóház tetőterének hátsó sarkába, írja a Limanova blog, amely az új fotókat felfedezte a Katasztrófavédelem Múzeuma honlapjának eldugott részén. A repülőgép valamennyi utasa és a személyzet tagjai is meghaltak,  ahogy a ház udvarán bringát szerelő három fiatal fiú is (akikre a kettészakadt gép hátsó része esett rá). A házban tartózkodók közül ketten megsérültek.

A Malév állományába tartozó HA-TSA lajstromjelű amerikai gyártmányú kétmotoros Douglas C-47A típusú utasszállítónak már az előélete is több mint érdekes.


 

A Malév színeit viselő C-47-est a második világháború éveiben, 1943-ban a Douglas repülőgépgyártó vállalat kaliforniai üzemében, Long Beach-ben gyártották, ahonnan mint katonai szállítógép, az Egyesült Államok légierejéhez került.

A 20942-es gyártási számú és a 6026 USAF amerikai lajstromjelzést viselő repülőgép egészen 1951 novemberéig szolgát az U.S. Air Force kötelékében. A gép az amerikai légierő színeiben 1951-ben a nyugat-németországi Erdingben állomásozott, a 85. Air Depot Wing (légi szállítási ezred) szállítógépeként.

A C-47-es utoljára 1951. november 19-én szállt fel a németországi bázis betonjáról, úti célja a jugoszláv főváros, Belgrád lett volna.  A gépnek a jóváhagyott repülési terv szerint Olaszország és Ausztria érintésével kellett volna belépnie a jugoszláv légtérbe.
A bonyolult meteorológiai viszonyok, és különösen az erős oldalszél miatt a gép azonban letért eredeti útvonaláról, és a Mecsek térségében besodródott a magyar légtérbe.

A navigációs hibát a személyzet megpróbálta korrigálni, ám eközben Románia légterébe tévedtek, ahol a légvédelmi tüzérség rá is lőtt a határsértő „ellenséges" gépre,

ezért sietve visszafordultak, és ismét beléptek a magyar légtérbe. Időközben a szovjet légierő Magyarországon állomásozó parancsnoksága is értesült a légtérsértő amerikai gépről, amelynek elfogására két MiG-15-ös vadászgépet emeltek a magasba.

A sugárhajtású szovjet vadászok gyorsan utolérték az amerikai C-47-est, amelyet leszállásra kényszerítettek a pápai katonai reptérre.

 

Aznap ötödik alkalommal emelkedett a levegőbe a MALÉV gépe a Ferihegy I-es repülőtérről.



Ferihegy, 1950. május 7.-i üzembe helyezésekor

Aznap ötödik alkalommal emelkedett a levegőbe a MALÉV gépe a Ferihegy I-es repülőtérről. Sétarepülést hajtott végre 23 utassal továbbá négyfőnyi személyzettel a fedélzeten. Egy ilyen repülés időtartama általában 12 perc volt, Ferihegy felől a Városligetig írtak le egy nagy kört, majd visszatérve a repülőtéren leszállva ért volna véget az utazás.

Fotó: Katasztrófavédelm Múzeuma

Az ülőhelyek száma azonban kevesebb volt, mint az utasoké, a pilóták ugyanis további három főnek engedélyezték még a beszállást, akik – feltehetően – a pilótafülkében kucoroghattak. A pilóta vélhetően kunsztokat mutatott be a géppel a fedélzeten lévő hölgyeknek, ám az egyik forduló nem úgy sikerült, ahogy tervezték, a repülő a hátára fordult a levegőben, és mivel senki nem volt bekötve, mindenki kiesett az ülésekből. Az egyensúly megborult, és a gép lezuhant.

 

Mint a szemtanúk elbeszéléséből kiderült, a zuhanást megelőzően a gép éles, túldöntött fordulókat, hullámrepülést végzett, majd ennek emelkedő szakaszán meg nem engedett nagyságú bedöntéssel bal fordulót kezdett, ami a típus sajátosságaiból adódóan csúszásos magasságvesztéssel járt. A pilóták mindezt a magassági kormány még intenzívebb meghúzásával, majd a kormányerő csökkentése érdekében, a magassági kiegyenlítő trimmlap szabályozásával igyekeztek megszüntetni. A kritikus állásszög elérésekor a gép a saját légcsavarszelének sugarától is segítve, a bal fordulóból jobb szárnyán keresztül autorotációsan kiperdült, és legalább egy fordulatig kormányozhatatlan lett. -írja az  iho
Ezután a húzva tartott magassági kormány miatt a gép orra megemelkedett, majd erős sebességvesztéssel háthelyzetbe került, leadta az orrát, és zuhanásban fejezte be a fordulatot.


Felszállás előtt, Ferihegyen


A repülőgép-katasztrófa hatására felfüggesztették Budapest felett a sétarepüléseket.

nlcafe

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja