Különös barlangot találtak a Holdon



Furcsa barlangra bukkantak a Holdon


Majdnem 50 kilométer hosszú, a Hold felszíne alatt húzódó barlangot észlelt a japán űrügynökség űrszondája, a Kaguja. A vulkanikus Marius Hills-régió alatt húzódó barlang úgynevezett lávacsatorna lehet, és nagyjából 3,5 milliárd éve alakulhatott ki.


A Hold sötét oldala az Apollo 16-ról fényképezve
 

Egy vulkánkitörés után a lávafolyásoknak először a külső burka szilárdul meg. Miután kifolyik alóla a még olvadt anyag, hosszú alagút marad utána; ez a lávacsatorna vagy lávacső.

Kihűlés után a csatornák helyenként felszakadoznak; ezek lehetnek a felszínen látható mélyedések, az esetleges barlangok bejáratai.

A japán szonda eredetileg egy nagyjából 50 méter átmérőjű és 50 méter mély üreget talált. A területen végzett további vizsgálatok vezettek végül a lávacsatorna felfedezéséhez.

A szakemberek szerint egy ilyen képződménynek fontos szerepe lehet a jövőbeli holdi expedíciókban, mivel menedéket nyújthat az űrhajósoknak a Napból érkező sugárzással és a kozmikus sugarakkal szemben.
Idáig az MTI híre.

Aztán jönnek a kérdőjelek.

A Hold léte, a fizika törvényeinek ellentmondó pályája, a felszínén található anomáliák eddig is sok sok kérdést hagytak megválaszolatlanul.
Ehhez csatlakozik ennek a barlangnak a felfedezése.
A Hold vulkanikusan halott égitest. Ebben a tudósvilág teljes mértékben egyetért. Arról, hogy régen volt e rajta vulkanikus tevékenyég vagy sem, valamint arról, hogy mikor és miként keletkezett a mai napig nincs közösen elfogadott elmélet. Itt olyan anomáliákkal találják szemben magukat a csillagászok, ami nagyon furcsa következtetéseket levonására készteti őket.


Nincsenek hegyek, csak becsapódások által keletkezett kráterek.

A hold mérete és tömege nincs arányban egymással. Ekkora mérethez sokkal nagyobb tömegnek kéne társulnia. Ha viszont nagyobb a súlya, akkor be kéne cspódnia a Földbe. Mivel ez évmilliárdok óta nem történik meg, azt feltételezik, hogy a Hold belseje üreges. Viszont  ha ezek az üregek "lávabarlangok" akkor egyszer olyan vulkanikus tevékenységnek kellett lennie a Holdon, ami megolvadt kőzetanyagot lövelt ki magából ami hegyet épít a kráter korül. Ennek nyomai azonban nem láthatók. Nincsenek rajta ősi vulkáni tevékenységre utaló hegyek, sőt  egyáltalán nincsenek is hegyek. Egy 50 kilométer hosszú lávafolyamnak igen magasról kellett volna lefolynia, de ilyen hegynek nyoma sincs.

Azt, hogy ez a most felfedezett barlang pontosan micsoda, hogyan jött létre, nem tudják, csak találgatják. Ennek megállapítását a helyszínen lenne célszerű elvégezni. A helyszíni vizsgálatok helyett jelenleg csak elméleteket gyártanak, ami aztán vagy úgy van, vagy nincs.

Ha viszont mégsem vulkáni tevékenység következtében keletkezett ez a barlang, akkor mitől? Aztán mik azok a különleges alakzatok, amelyeket újabban fedeznek fel a Hold felszínén.


Ezekről sem tudjuk micsodák


A Hold Tícho kráterében felfedezett struktúrák.                Erős nagyításban szabályos alakzatoknak tűnnek.
Vajon mik lehetnek?

 

A holdkőzetek vizsgálatánál kiderült a Földnél idősebb kőzeteket is vannak a minták közt.  Ezek hogyan kerülhettek oda, ha a Hold csak a Föld kialakulása után keletkezett. Vagy a Hold már akkor is létezett, amikor a Föld még ki sem alakult?

Megannyi megválaszolatlan kérdés.

Újabb vizsgálatok hiányában azonban a válaszokat továbbra is csak találgatni lehet. Azt viszont biztosan lehet tudni, hogy egy holdexpedíció rengeteg új ismerettel gazdagítaná az emberiséget.
 

 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja