.

A kis mértékben fogyaszott vörösbor egészséges, vagy nem?



A vörösbor valós hatásáról

Korunk tele van hamis mítoszokkal, mert az emberek vevők mindenre, amiről azt olvashatják, hogy "egészséges". Különösen így van ez, ha addig káros élvezeti szerről állítják tudósok, hogy kifejezetten véd korunk két mumusával a rákkal és a szívhalállal szemben.

Nem árt azonban a gyanakvás, a média hajlamos kiragadni és felnagyítani részinformációkat, hogy aztán ne lássuk a fától az erdőt. És bizony a tudományra is hat a médiasiker, sok kutató szeret részigazságokkal a figyelem középpontjába kerülni, sok eredményt pedig kifejezetten a kutatást szponzorálók anyagi érdekei motiválnak.

A vörösbor fogyasztás egészségvédő hatásáról sokat hallunk, olvasunk, de vajon el kell ezt mind hinnünk?

A "francia paradoxon"

Már Samul Black ír orvos 1819-ben észrevette, hogy nagyjából azonos táplálkozás mellett, az angolok ötször gyakrabban halnak meg szív- és érrendszer eredetű halálban, mint a franciák. A jelenséget elnevezte francia-paradoxonnak. 160 évvel később a francia paradoxon modern megfogalmazása így hangzott: azonos koleszterinszint mellett miért halnak meg szívbetegségben ötször gyakrabban az angolok a franciákhoz képest. És a megoldás: mert a franciák sok vörösbort fogyasztanak. A statisztika bejött. A franciák tényleg sok vörösbort fogyasztanak. A világon több millió fantáziátlan kutató várja, hogy ölébe hulljon a nagy ötlet, így sok ezren vetették rá magukat a vörös bor áldásos hatásainak kutatására is. Sok ezer kutató elhitte, hogy a vörösbor csökkenti hihetetlen mértékben a franciák szív eredetű halálozását, s úgy gondolták, már csak meg kell találni a vörösborban azt az anyagot, ami a védőhatást eredményezi.

Csakhogy az egész kutatási irányzattal két gond van.

Egyrészt egészen biztos, hogy ha holnap valaki azt állítja, a száraz kenyér véd a rák ellen, kutatók legalább egy összetevőt fognak találni benne, amely kivonva és sűrítve lombikban, vagy állatkísérletekben vizsgálva véd az érelmeszesedéssel szemben. De vajon mennyit kéne fogyasztani belőle, hogy mérhető hatása legyen?

Másrészt egy dologra kevesen gondoltak: mi van, ha nincs is francia paradoxon? Vagyis, mi van, ha nincs is mit megmagyarázni?

Létezik-e a francia paradoxon?

A francia paradoxon arra a tudományos közhiedelemre épít, hogy a sok koleszterin tartalmú étel fogyasztása szívbetegséget okoz.

Uffe Ravnskov svéd kutató évtizedek óta vitatja a koleszterinhipotézist, s 2000-ben, Amerikában megjelent "Koleszterin mítosz" című könyvében sok száz vizsgálatot idézve cáfolja azt az állítást, hogy az elfogyasztott ételek koleszterin tartalma befolyással volna a szívbetegség kialakulására. A fiatalon elhunyt nagyszerű kutató, Dr. Légrády Péter "Tojás, táplálkozás, egészség" c. könyvében ugyanerre a következtetésre jut. 2006-ban nagy felbolydulást támadt a koleszterin-hipotézist vallók körében, amikor publikálták 49 000 nő 8 éves követéses vizsgálatának eredményét: a kevesebb koleszterint fogyasztók körében semmivel nem csökkent a szív- és érrendszeri megbetegedés és halálozás.

A kérdés persze marad: miért halnak meg kevésbé a franciák szívbetegségben? Két angol kutató nagyító alá vette a kérdést, és bizonyították, hogy a franciáknál az érelmeszesedésből fakadó halálozást gyakran félrediagnosztizálják, és tisztázatlan eredetű halálnak könyvelik el. Ez máris felelős 20% különbségért! Az is kiderült, hogy a francia nők harmad annyian dohányoznak, így ez is erősen javítja a nemzeti szívhalálozási átlagot. Felmerült az is, vajon nincs-e különbség a két nemzet egészségvédő magatartásában? Kimutatták, hogy a francia szívbetegek közt kétszer annyian szednek aszpirint, négyszer annyian véralvadás gátlókat, és több mint kétszer annyian szívritmus szabályozó gyógyszereket, vagyis a franciák sokkal jobban vigyáznak magukra. És végül van egy fontos tényező, ami eddig mindenki figyelmét elkerülte: a D vitamin.

A D vitamin szedése 30%-al csökkenti a szívbetegség kockázatát, derült ki egy 10 000 nő 11 éves követéses vizsgálatából. Anglia az angol kór hazája volt, a ködös, esős országban jóval kevesebb napfény éri a lakosságot, következésképen kevesebb D vitamint szintetizálódik bőrükben. Az angolok kevesebb D vitamin tartalékkal indulnak neki a télnek, így nem meglepő, hogy Angliában télen 20%-al több szívhalál fordul elő, mint Franciaországban. A napsütéses órák száma északról délre halad, és érdekes mód mindkét országban északról délre haladva csökken a szíveredetű halálozás, miközben a borfogyasztásban Észak- és Dél-Franciaország közt nincs különbség.

Úgy tűnik tehát, hogy a francia paradoxon -állítja sok kutató-, jól hangzó, szenzációvadász elmélet, amely a fél világot megbolondítva elhitette, hogy a vörösbor védi a franciákat.

 

Vagy mégis?

Ha a francia paradoxon meg is dőlt, sok vizsgálat látszólag mégis igazolta, hogy aki mérsékelt vörösborfogyasztó, védettebb a szívbetegséggel szemben.

De kik azok a "vörösborfogyasztók"? Az emberek nem vaktában választanak italokat, hanem társadalmi hovatartozásuk szerint.

Anne Tj?nneland és munkatársai 2001-ben 48 763 dán személy táplálkozását és alkoholfogyasztását elemezte. Bizonyították, hogy a vörösbort kedvelők kétszer gyakrabban ettek salátákat, zöldséget, halat, olíva olajat, mint a sörivók vagy a töményet fogyasztók. John C. Barefoot és munkatársai 2002-es vizsgálata azt mutatta, hogy akik vörösbort fogyasztanak, azok kevesebbet dohányoznak (!), több zöldséget és gyümölcsöt és kevesebb vörös húst esznek.

Magyarán a vörösborfogyasztók, legalábbis Európában, azon réteghez tartoznak, akik egészségesebb életet élnek. Nem meglepő módon, Naja R. Nielsen és munkatársai 2004-es vizsgálata szerint a borfogyasztók iskolázottabbak és vagyonosabbak a sör és tömény alkoholt fogyasztókhoz képest. Az angol köztisztviselők közt ugyanezt az összefüggést találták: a vörösbor-ivók iskolázottabbak, magasabb jövedelműek és egészségesebben táplálkoznak. Poul Suadicani és munkatársai 1997-es vizsgálata szerint az alsóbb osztályba tartozás másfélszeres kockázatot jelent a szívbetegség szempontjából.

Összességében tehát a "vörösbor mítosz" elszállt: nem a vörösborfogyasztás, hanem a vörösbort fogyasztók egyéb jellemzői magyarázzák a védőhatást.

Szendi Gábor

Címkék: 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja