Kína és Oroszország folyamatosan növeli aranytartalékát



Oroszország és Kína továbbra is gyűjtik az aranyat azzal a céllal, hogy csökkentsék gazdaságaik amerikai dollártól való függőségét. A szakértők azt mondják, hogy ha a dollár szerepe globális tartalékvalutaként csökken, a világ radikális politikai és gazdasági átalakulást fog látni.


Az elmúlt években Oroszország és Kína a sárga fém aktív vásárlásába kezdett, és jelentősen megnövelte nemzeti aranytartalékait.

Philip Klinkmüller, a Hopf-Klinkmüller Capital Management pénzügyi szakértője szerint látható, hogy Oroszország és Kína több aranyat vásárol, hogy véget vessenek az amerikai dollártól való függőségüknek.

A szakértő azt jósolja, hogy az elkövetkező években a globális pénzügyi piacok az amerikai valuta jelentős leértékelődésének lehetnek majd szemtanúi.

"Becslések szerint a dollár árfolyama csökkenni fog a következő 15 évben. Hosszú távon nem lehet garantálni, hogy a dollár továbbra is globális tartalékvaluta marad," - mondta Klinkmüller.

A veretlen arany hagyományosan nagy részét képezi az orosz és a kínai arany- és devizatartalékoknak. Ugyanakkor a globális devizatartalékok közel 60 százaléka dollár alapú.
 

Az arany egyrészt válság esetén nemzeti tartalék. Másrészt viszont az arany tartalékok segítenek az ingadozó dollárból származó veszteségek kompenzálásában.

Az arany felhalmozásával Oroszország és Kína függetlenné akar válni az arany kereskedelemben, és meg akarják szüntetni a dollártól való függőségüket, Jochen Stanzl, a CMC Markets piaci elemzője szerint.

Hozzátette, hogy az arany vásárlások segítenek egy országnak a nemzeti pénzügyi forrásokat változatossá tenni.

"Ha az ország csak egy valutát vásárol, akkor nagymértékben függ az árfolyamától. Az arany vásárlásával a központi bank diverzifikálja erőforrásait és növeli a nemzeti vagyon stabilitását," - mondta Stanzl.

Ezzel szemben Klinkmüller megjegyezte, hogy az arany vásárlása "teljesen elfogadható" Oroszország számára, mivel a sárga fém segít a szankciók negatív hatásának ellensúlyozásában.

"Oroszország függetlenebbé akar válni az amerikai dollártól, és a globális pénzügyi piacokon lép fel az arany fizetési eszközként való felhasználásával. Ennek egyik oka az Egyesült Államok és az Európai Unió által az ukrán válság miatt kiszabott szankciók, beleértve a kereskedelmet és a beruházásokat is," - magyarázta a pénzügyi szakértő.
 

Kínát illetően, Peking jelenleg a világ arany importőre, és Stanzl becslései szerint ez a helyzet a jövőben is megmarad.

A szakértő körvonalazta a két legvalószínűbb okot, amiért Peking sietős módon jár el a globális aranypiacon.

"Először is, Kína aranyatartalékokat szeretne felhasználni a nemzeti valuta (a renminbi) fellendítésére, amelyet a Nemzetközi Valutaalap tartalék valuta kosarához adtak tavaly. Emellett Kína nagy külkereskedelmi hiányt mutat az Egyesült Államokkal szemben. Ezért az arany felhalmozásával Peking csökkenti függőségét az Egyesült Államoktól," - mondta Stanzl.

Ugyanakkor mindkét szakértő hangsúlyozta, hogy az orosz és a kínai arany vásárlások nem járulnak hozzá az aranyárak növekedéséhez a globális piacon.

A Világ Arany Tanács szerint Kína és Oroszország a hatodik és a hetedik helyen szerepel a legnagyobb aranytartalékkal rendelkező országok listáján 1843 és 1655 tonnával. Az első a rangsorban az Egyesült Államok 8134 tonnával. Legalábbis papíron. Ezt az aranyat a műlt század 50-es éveiben látták utüljára. Azóta csak papír kimutatások készültek róla.
Ezt követi Németország (3,380 tonna) és az IMF (2,814 tonna)
 

Azért az elgondolkodtató, hogy Németország aranytartalékának egy részét a második világháború után megőrzésre  az Egyesült Államokba vitték, de most ennek az aranynak a visszaadásával problémák támadtak.
Felmerült a gyanú, hogy ez az arany már csak papiron létezik, mivel az elmúlt években a németek sem tudták megtekinteni saját aranyukat, csak a papír kimutatásokat)


Lehet, hogy az aranyat őrző péncéltermek üresek?




Forrás: Újvílágtudat
Címkék: 
 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja