.

Húsvétkor a kersztény vallás saját megalapulását ünnepli



A keresztény egyház Húsvétkor a keresztény vallás magalapítójának, Jézusnak állít emléket.

A kereszténység számára Húsvét jelentősége Jézus feltámadásában áll. Feltámadásával vált hitelessé az általa hirdetett hitrendszer és a kereszténység elindult sikeres útján.


A feltámadás

Jézus korában a római birodalomban több mint negyven isten létezett. Külön istene volt a bornak, a szerelemnek, a szélnek, a vadászatnak, a tűznek, az igazságnak és még számtalan egyéb dolognak. Ebben az időben csak a zsidóknak volt egyisten hitük. Ebben az "isteni" kavalkádban a zsidók közé született Jézus.
Tanításai nem estek messze a zsídó hit alapjától az egyisten hittől, de új gondolatokkal, az általa közvetített isteni kinyilatkozásokkal eltért az akkor már több ezer éves, bekövesedett zsidó vallástól. 

Jézus tevékenysége a rómaiak által megszállt Júdeában különböző megítélés alá esett.  Beszédei, cselekedetei, és a fennálló társadalmi rend megváltoztatásáról vallott nézetei, nem nyerték el az akkori uralkodó osztály tetszését. Viszont a zsidó nép egyszerű gyermekei szívesen hallgatták szavait Isten országáról, ahol mindenki egyenlő és ahol a szeretet törvényei uralkodnak.  Ezek a tanítások alapozták meg a keresztény vallást.

Az uralkodó osztály és a papok féltették hatalmukat az egyre népszerűbb Jézustól, ezért ezért bepanaszolták a római helytartónál, Pilátusnál, aki kereszthalálra ítélte.

Munkácsy Mihály: Jézus Pilátus előtt
 
Pilátus itélete megosztotta Jeruzsálem népét. Akik ragaszkodtak az ezer éves vallási dogmákhoz, azok helyeselték a keresztre feszítést, akik elfogadták az új eszméket és a messiást látták Jézusban, azok mélységes fájdalommal nézték halálát.

Jézus tevékenységével, tanításaival sok hívet szerzett eszméinek. Azonban a kereszténység nem vált volna világvallássá, ha kereszthalálát követő harmadik napon nem támad fel. Ez a feltámadás hitelt adott addigi szavainak, meggyőzte a kétkedőket és az új hit elindult világhódító útjára.

Ebben áll Húsvét jelentősége amit az egyház Jézus halálára emlékezve ünnepel.
 

Az utolsó vacsora

A keresztény egyház a "Nagyhét" szentmiséin emlékeszik meg Jézus életének utolsó hetéről. Virágvasárnap a jeruzsálemi bevonulásról szól, amikor a hívők pálmaággal köszöntötték a mestert, csütörtökön az utolsó vacsorára emlékeznek. Pénteken Jézus kersztre feszítésének állítanak emléket, és vasárnap a feltámadásról szólnak a misék.
 

Az üres sír

A Húsvéti ünnep idejét Jézus halála után 300 évvel, a nicai zsinat 325-ben határozta meg. Időpontja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap, ami  minden évben máshová esik. 

A zsinat előtt a Húsvét egybe esett a Pészah ünnepével ahol a zsidók az egyiptomi fogság végét ünnepelik. A háromszáz éves, és már kellőképen megerősödött keresztény vallás vezetői fontosnak tatották a két ünnep elkülönítését. A zsinat határozatában a Húsvétot nem a naptárhoz, hanem egy csillagászati eseményhez, a Hold járásához igazította.  A két ünnep innen kezdve ritkán esik egybe.

A Húsvét magyar neve utal a húsmentes nagyhétre, a böjti időszakra amikor a vallásos keresztények böjtölnek, nem esznek húst, csak Jézus feltámadása utánai napon.
 
A Húsvét méltó ünneplése és a keresztény hit mai bizonyságtétele az lenne, ha a szenvedésekkel teli évezredek után az emberekben úgy támadna fel Jézus szeretetről szóló tanítása, mint ahogy Jézus támadt fel a kereszthalál után.
 
P.R.
Címkék: 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja