A horoszkópok már nem a nap valódi helyzete alapján számolnak

Sokan nem is abba a csillagjegybe tartoznának, ahova besorolták őket. Az úgynevezett precesszió miatt ugyanis már több száz éve rosszul számolják a Nap helyzetét az asztrológusok, ezért a legtöbb horoszkópot hibásan készítik el. Ezt nagyon régóta tudjuk, de az elmúlt hetekben ismét az érdeklődés középpontjába került a téma.

A horoszkópot használók egy részénél nagy vihart kavart egy január 14-én közölt cikk, amely az amerikai Startribune napilapban jelent meg. A lap munkatársai általános csillagászati témákról érdeklődtek a Minnesotai Planetárium Társaság tagjainál, akik azt is megemlítették, hogy a horoszkópokat régóta hibásan készítik. Ez gyorsan terjedt az interneten, hamarosan az MSNBC.com és a Time magazin is közölte a régóta ismert, de a sokak számára újdonságként ható és meglepő információt. A lényeg, hogy sokan nem is abba a csillagjegybe tartoznának, ahova besorolták őket.

 

A horoszkópokat az asztrológiában a fontosnak tekintett égitestek (Nap, Hold, bolygók) egyszerűsített feltüntetésére használják egy személy születésének időpontjában. A születési dátum alapján a horoszkópok segítségével következtetéseket vonnak le az illető sorsára, jellemére, tulajdonságaira vonatkozóan.

 

A horoszkópok készítésénél a Nap helyzetének kiszámítása a probléma. Az úgynevezett precesszió miatt ugyanis már több száz éve rosszul számolják a Nap helyzetét az asztrológusok, ezért a legtöbb horoszkópot hibásan készítik. A precesszió elsősorban a Hold és a Nap gravitációs hatása miatt lép fel, ami a kissé lapult, nem tökéletesen gömb alakú Föld mozgását befolyásolja. A precesszió következtében bolygónk forgástengelyének térbeli iránya lassan változik, egy kúppalást mentén körbejár - ettől pedig a tavaszpont helyzete fokozatosan eltolódik. A tavaszpont az a látszólagos égi pont, amerre csillagunk a Nap a tavaszi napéjegyenlőség idején mutatkozik. Ez a precesszió miatt évente 50 ívmásodpercet elmozdul, és közel 26 ezer év alatt tesz meg egy teljes kört az égen. A precesszió jelenségét Hipparchos görög csillagász fedezte fel, még időszámításunk előtt 130 körül.

 

Az asztrológia tanainak elterjedése idején, időszámításunk előtt közel háromezer évvel a tavaszpont még a Bika csillagképben volt. A fent leírt precesszió miatt ma már a Halak és a Vízöntő határvidékén jár - azonban az asztrológiában ma is a Bika melletti Kos (Aries) csillagképbe rakják. (A Kos csillagképet egyébként a görögök alkották meg, a korábban nagyobb Bika területén létrehozva egy új csillagképet).

 

A precesszió miatt fellépő, régóta ismert hibára mutatott rá a fent említett újságcikk is, leírva, hogy az asztrológiában használt állatövi jegyek már elszakadtak valódi a csillagképektől és a Nap látszólagos égi helyzetétől. Csillagunk jelenlegi égi mozgása alapján az alábbi táblázat mutatja meg, hogy a Nap közelítőleg mikor és melyik csillagképben mutatkozik látszólag az égen:

 

Bak (Capricornus): január 20. - február 16.

Vízöntő (Aquarius): február 16. - március 11.

Halak (Pisces): március 11. - április 18.

Kos (Aries): április 18. - május 13.

Bika (Taurus): május 13. - június 21.

Ikrek (Gemini): június 21. - július 20.

Rák (Cancer): július 20. - augusztus 10.

Oroszlán (Leo): augusztus 10. - szeptember 16.

Szűz (Virgo): szeptember 16. - október 30.

Mérleg (Libra): október 30. - november 23.

Skorpió (Scorpio): november 23-29.

Kígyótartó (Ophiuchus): november 29. - december 17.

Nyilas (Sagittarius): december 17. - január 20.