Hogyan csalnak és hogy mossák tisztára a pénzt Spanyolországban a kínaiak



A cikk szerzője:
Rovó Attila
2017.08.03. 16:07
Eredetileg megjelent: Index.hu

 


Öt évnyi nyomozás során kiderült hogyan üzletel a kínai vállalkozók nagy része Spanyolországban



A spanyol hatóságoknak 2009-ben tűnt fel, hogy milyen sokszor utalnak pénzt haza a kínaiak, és mindig a bejelentésköteles összeghatár alatt. Innen indult az a nyomozás, ami aztán három nagyszabású művelettel, hét évnyi munkával derítette fel, hogyan működik az az adócsaló-pénzmosó hálózat, ami Kínába önti vissza az Európában feketén szerzett eurómilliókat egy kínai nagybank segítségével. A történetben Magyarország is képbe került. Vádemelés még nem volt, a gyanúsítottak mindent tagadnak. Cikkünk a Reuters kétrészes, exkluzív tényfeltárásán alapul.

2012 augusztusában érdekes telefonbeszélgetés zajlott két, Spanyolországban élő kínai között. A kínai Ipari és Kereskedelmi Bank helyi ágának bankára, Vang Dzsing beszélt az ügyfelével, Csu Kajjal. Azt mondta el neki, hogy egy nő nemrég a bankfiókban panaszt tett, amiért a számlájáról a tudomása nélkül utaltak el pénzt.

Szokatlannak tűnhet, és normális esetben szokatlan is lenne, hogy egy bankár ezt egy kliensének meséli el. 

De ez nem volt normális eset.

A két kínai egy óriási pénzmosó hálózat üzemeltetésében vett részt, amelyet azért hoztak létre, hogy a helyi kínai kereskedők adócsalással megszerzett pénzét a kínai állami bankon - és konkrétan Kínán is - átfuttatva kifehérítsék. Esetenként a Spanyolországban élő kínaiak számláját felhasználva erre, a tudomásuk nélkül. És volt még egy dolog, ami szokatlan volt a telefonbeszélgetésben, de ezt a szereplők nem tudhatták: a hatóságok is hallgatták őket. 

"Vigyázz magadra, és intézd el, hogy ezek az emberek engedelmeskedjenek, mert még néhány ilyen panasz, és a banknak is problémái lehetnek belőle", figyelmeztetett a bankár.

Ekkor már három éve zajlott a kínaiak "pénzkifolyatása", amit 2009-ben pénzküldő cégekkel kezdtek, majd azokról tértek át a bankra, derül ki a titkosított bírósági iratokból. A banda addig már 1,2 milliárd illegálisan szerzett eurót tudott Kínába vinni Spanyolországból. 

A módszer viszonylag könnyen körülírható: a helyi kínai kereskedők Kínából importáltak mindenféle fogyasztási cikket, amiket eladtak, de az adókat és vámokat nem nagyon fizették be utánuk. Például úgy csinálhatták ezt, hogy a konténerben érkező áruk valódi értékének töredékét írták csak rá a papírokra, bízva abban, hogy úgysem nézik át tüzetesen az összes konténert a hatóságok.

Így óriási készpénzmennyiség halmozódott fel náluk. Ezeket nem tudták elkölteni, vagy bankba tenni anélkül, hogy a hatóságok fel ne figyeltek volna rájuk, úgyhogy szépen lassan kiépült egy pénzmosó hálózat, amely segítségével hazaküldték a pénzt, a biztos menedéket jelentő kínai számlákra.

Kínai szakácsból sztárvállalkozó. És adócsaló

A spanyol hatóságoknak 2009 táján az lett gyanús, hogy a kínaiak kis összegekben rengeteg pénzt küldenek ki az anyaországba, és mindig a 3000 eurós bejelentési határ alatt maradnak. A nyomozás fókuszába hamar egy ünnepelt sztárvállalkozó, Gao Ping és az üzletei, valamint üzleti partnerei kerültek.

Gao Ping a bíróság épülete előtt Madridban.
Fotó: Juan Medina / Reuters

A spanyolországi kínai közösségben Gao Ping története volt az igazi bevándorló sikersztori. Amikor több mint húsz évvel ezelőtt az országba érkezett, egy kínai étteremben lett szakács, majd elkezdte építeni üzleti birodalmát. Politikai kapcsolatokat szerzett, művészeket segített, galériákat nyitott, az interjúkban pedig azt nyilatkozta, hogy a két kultúra közötti híd akar lenni. 2012-re több mint százmillió eurós vagyona volt, és a fő terve az volt, hogy milliárdos legyen. Még azt is kiszámolta, mikorra jöhet ez össze: négyévente gondolta megduplázni a vagyonát, hogy 2028-ra 1,8 milliárdja legyen.

De a rendőrség keresztülhúzta a számításait.

Az ellene és a partnerei ellen folyó nyomozás a Császár Művelet nevet kapta. A nyomozók egy idő után feladták a készpénzátadások figyelését, annyi tranzakció volt. 2011-ben Gao egyik alkalmazottja névtelen bejelentést tett a hatóságoknál, miszerint Gao adót csal: 90 millió eurós valódi bevételéből csupán 10 milliót vallott be hivatalosan.
 

A madridi központ

Madrid déli határában épült ki a Cobo Calleja nevű ipari park, ami a kínai áruk egyik legnagyobb európai elosztóközpontja lett. Rengeteg dolgot raktároznak és árulnak itt nagy tételben a rúzstól az ipari kompresszorokon át a balettcipőkig és serpenyőkig.

Ezek alapján a bíró elrendelte a vállalkozó és környezete lehallgatását. 14 nyomozó és öt tolmács kezdett munkához. A főszereplő cég az International Trade City Import-Export volt, Gao cége, ami Kínából importált tárgyakat Spanyolországba és Olaszországba. A spanyolországi kínai kiskereskedőknek gyakorlatilag kötelező volt tőle vagy hozzá kötődő importőröktől vásárolniuk.

2011 szeptemberében Gao felesége egy alkalmazottal pénzt küldött Barcelonába. Madridban rutinellenőrzésnek álcázva elfogták, 258 ezer eurót találtak nála. Későbbi lehallgatott telefonbeszélgetésekben a nő beszél egyebek mellett arról, hogy nyugodtan hamisítson bizonylatot a pénz eredetéről a beszélgetőtársa, és arról, hogy a készpénzt ezentúl turistának álcázott nőkkel kellene küldeni.

A magyar kapcsolat

Ekkor már egy másik szálon is folyt a nyomozás, amiben nagy szerepe volt, hogy a kínai bandák néha egymással is konfliktusba kerültek, 2009-ben például egymillió euró készpénzt raboltak el egymás furgonjából. Amikor elkapták a tetteseket, azok elmondták, mit tudnak a kínai pénzmosó maffiáról.

Például azt, hogy egyikük 18 millió eurót csempészett ki több részletben Olaszországba és Franciaországba, textiles dobozokba rejtve. Arról is beszélt, hogy később a banda változtatott az útvonalon, és 

Magyarországra vitték a készpénzt, ahonnan Kínába utalták azt egy meg nem nevezett kínai bankon keresztül.

Ez volt az az ügy, ami után a bíróság engedélyezte a bandák lehallgatását 2011 közepén. Ez a művelet a Chequian nevet kapta, és ez vezetett el végül az ICBC nevű bankhoz. Kiderült, hogy négy család tartja kézben a dolgokat, ők Kínában mindannyian a Csöcsiang tartományban, azon belül is Qingtian megyében élő Ming Wenxuével állnak kapcsolatban. Ő irányította a tranzakciókat, hogy mikor, honnan hová kell utalni.

Rendőr razziáznak a Cobo Calleja ipari parkban.
Fotó: Stringer / Reuters

Közben jött a bank

2011 januárjában Madridban megnyílt a kínai állam által felügyelt Ipari és Kereskedelmi Bank helyi fiókja. Ez kapóra jött a pénzmosóknak, olyannyira, hogy nyolc hónapon belül már a bank tevékenységének 95 százaléka volt az, hogy Kínába utal pénzt. 2011 és 2013 között 225 millió eurót küldött az anyaországba csak ez a fiók, ennek nagy része bűnözők pénze volt.

A bank nagyon is jól tudta, mit csinál. A lehallgatott beszélgetések szerint hamis dokumentumokat is elfogadtak, nem jelentették a gyanús tranzakciókat, és még szóltak is a klienseknek, mielőtt vizsgálat indult a banknál. Egy meg nem nevezett alkalmazottjuk 2011 szeptemberében például azzal nyugtatta a bűnözői hálózat egyik tagját az elvileg szigorú belső banki előírással kapcsolatban,  hogy

minden megvehető pénzért. nem lesz probléma az iratokkal.

A cikk elején említett bankár, Vang Dzsing is tudta, miben vesz részt, sőt, aktívan együttműködött a klienseivel, elmagyarázta, mit hogyan kell csinálni. És nem csak ő, hanem a többi bankár is, sőt, még Kínában dolgozó banki alkalmazottak is gond nélkül beszéltek erről telefonon.

A kínai bűnözők hátizsákban és szatyrokban vitték be az euróezreket a bankba, amely elosztotta azokat különböző folyószámlák között, hogy soha ne lépje túl a tranzakció az 50 ezer eurós bejelentési határt, majd részletekben elutalták Kínába a pénzt. 78 ügyfélnél "felejtette el" a bank jelenteni a gyanús tranzakciókat, pedig sokan hamis dokumentumokkal érkeztek, hamis útlevéllel nyitottak számlát. A pénzmosók nagy része ellen más ügyekben is eljárás van, például adócsalás, vesztegetés, hamisítás, zsarolás, és csempészet gyanúja miatt.

Rajtaütések és elfogások

2012 októberére a Császár és a Cheqian műveletben végül összegyűlt annyi információ, hogy kiadhatták a parancsot a bűnszervezet ellen. Több száz rendőr egyszerre ütött rajt a gyanúsítottakon szerte Spanyolországban. Ez volt a legnagyobb ilyen akció az országban szervezett bűnözői hálózat ellen. Gao Pinget is ekkor tartóztatták le több mint 80 másik társával együtt. 10 millió eurónyi készpénzt koboztak el, a felét Gao irodáiból. Ez fizikailag is sok pénz volt, a rendőröknek

a szomszéd áruházból kellett bevásárlókocsikat kölcsönkérniük, hogy azon tolják ki a lefoglalt pénzt.

Szintén 2012-ben, szintén a Császár Művelet keretében letartóztatták, majd óvadékkal szabadlábra helyezték Zsu Csiancsunt, a hálózat vezetőjét, aki a lehallgatások szerint például arról beszélt a kínai főnökkel, hogy 

ha Kolumbia a drogok miatt, az afrikai országok pedig a konfliktusok miatt hírhedtek, nos, akkor Kína a csempészet miatt.

Gao Ping és feleségének elfogása hatalmas hullámokat vert a spanyoloknál és Pekingben is. Őt aztán szabadlábra helyezték, majd 2013-ban újra letartóztatták

  • adócsalás
  • pénzmosás
  • zsarolás
  • vesztegetés
  • és bűnszervezethez tartozás

miatt. 2015-ben újra óvadék ellenében szabadlábra került, azóta Spanyolországban várja az ügye végét. A vádakat tagadja, az ügyvédje szerint csak bűnbakként hasznlják védencét, hogy elfedjék a spanyol intézményekben dúló valódi korrupciót. A Gao elleni vádak között van egyébként az is, hogy veréssel fenyegette és fogva tartotta egy női beosztottját, amiért annak barátja 50 ezer eurót lopott el a cégtől.

Csu Kajt és férjét is elkapták a hatóságok, a cikk elején említett lehallgatott beszélgetés után nem sokkal. Az autójában 1 254 020 eurót találtak a tankba rejtett nejlonzacskókban. Éppen egy szomszédos országba indult volna vele. Őt is óvadékkal kiengedték, azóta Kínában van. Ugyanennyi pénz találtak korábban egy kínai testvérpár Golfjában 2011 végén.

És végül a bank

Ezután jött 2016-ban a bank elleni Árnyék Hadművelet. A bank sejthette, hogy gond van, ugyanis pár hónappal azelőtt utasította Vang Dzsinget, hogy "tegye rendbe" az összes korábbi tranzakciót, és javítsa ki a hibákat. Vang azt mondta, hetekig dolgozott reggel 8.30-tól este tízig, hogy kigyűjtse és rendezze a fájlokat.

Munkások várakoznak a Cobo Calleja ipari park bejáratánál a razzia ideje alatt
Fotó: Stringer / Reuters

A hatóságok tavaly májusban ütöttek rajta a madridi bankfiókon, és tartóztatták le Vang Dzsinget és négy másik, magas beosztású bankárt. További két kollégájukat, köztük a régiós vezetőt pedig nem sokkal később vették őrizetbe. Mind a heten óvadék ellenében szabadlábon vannak jelenleg, egyelőre egyikük ellen sem emeltek vádat. Akár hat évet is kaphatnak. Az akkori rendőrségi közlemény szerint

akkora összegekről van szó, hogy annak már a társadalmi-gazdasági rendre és a nemzetgazdaságra is hatása van.

A bank nem kommentálja a történetet, mivel folyamatban lévő ügyről van szó. Annyit közöltek, hogy törvénytisztelő intézményről van szó, és együttműködtek a spanyol hatóságokkal. A spanyolok egyébként ki akarják terjeszteni a nyomozást az ICBC luxemburgi székhelyű igazgatótanácsára is. Ez azért kemény lépés, mert az ICBC luxemburgi egységének van európai banki engedélye, és elvileg ez felügyeli a madridi ágat.

Az ICBC-nek nyilvánvalóan nem jön jól az ügy, az európai engedélyüket is elveszíthetik, és a többi kínai banknak is nehézségekbe ütközhet ezentúl az európai terjeszkedés. (Olaszországban a Bank of China egyébként éppen idén kapott bírságot egy ettől független pénzmosási ügy miatt.)

Az európai diplomáciának is lesz majd dolga Pekinggel, hogy elsimítsák a feszültséget. Kína már eddig sem nézte jó szemmel a nyomozást, a külügyminisztériumuk felszólította Spanyolországot, hogy védjék meg a kínai cégek és személyek jogait és érdekeit, emellett a spanyol diplomáciának magyarázkodnia kellett a "kínai maffiás" szalagcímek miatt is. A nagykövet is azt kérte, hogy ne húzódjon el az ügy, mert az aláássa  a kínai üzletemberekbe és kormányba vetett bizalmat.

A cikk a Reuters exkluzív, kétrészes tényfeltárásának (1., 2.) szerkesztett változata. A hírügynökség a megszerzett nyomozati anyagokból, a szereplőkkel folytatott háttérbeszélgetésekből rakta össze a történetet.

 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja