Herkulesfürdő egykor és ma





Herkulesfürdő a 19. század végén a Monarchia egyik legelegánsabb fürdőhelye volt. Ez az az időszak, amikor a társasági élet egyik legújabb és legkedveltebb helyévé a fürdők váltak. Soha ennyire nem volt divatban fürdőbe járni. Az ipari fejlődés hajnalán, az emberek életébe hirtelen berobbanó technikai újítások és felfedezések mellett mintegy párhuzamosan, az ember újra felfedezi a természet csodáit, a bennük rejlő gyógyvizek erejét. Aki csak teheti régóta kínzó nyavajái, izületi bántalmai, légzési nehézségek, gyomorpanaszok - bármi - kúrálására hetekre elvonul egy-egy ilyen helyre. A kúrát megfelelő orvosi asszisztencia mellett és napi ritusok (reggelenként a gyógyforrások vizének lassú kortyolgatása és a hatás kiváltását elősegítő séta, ülőfürdők, csendes pihenők stb.) végrehajtása után, közben és mellett kíváló helyzet teremtődik ismerkedésre, a szebbnél-szebb gardróbok felvonultatására, de akár szerencsejátékokra is; kinek-kinek izlése szerint.

Ahogy nő az igény az effajta gyógyítás - kikapcsolódás iránt, úgy épülnek ki egyre fényesebben az alapfeltételekkel (gyógyvíz) rendelkező helyek, fürdőtelepek. 

Herkulesfürdőt korábban a közeli kicsiny Mehádia község után mehádiai fürdőknek- Mikszáth következetesen nem is emlegeti másként- nevezték, újabb névadója I. Ferenc volt, aki rendeletileg intézkedik így, valamikor a 19. század elején.

 
Már a rómaiak által is használt, azok romjain felépült Herkulesfürdőnek külön értékét adja a páratlanul szép természeti kulissza: az egykori Krassó - Szörény vármegyében. a Cserna patak vadregényes völgyében, a Bánsági hegység 1000 méter fölé magasodó sziklái között, a környéken fakadó számtalan melegforrásra épült. A források alapja mindenkor a vulkáni kőzetből előtörő kénes, 50-60 fokos hőmérsékletű hévíz, melyek különböző ásványi sókat tartalmazó ősszetételük révén más más gyógyító hatást fejtenek ki. 

 


 
A fürdő fölött magasodó Domogléd hegy gerincén futott a történelmi Magyarország keleti határa, s az innen 20 km-re levő Orsovánál pedig az Oszmán-Török Birodalomba léphetett közvetlenül az utazó. (Vagy ért magyar földre, mint Rákóczi hamvainak visszahozatalánál is.) A Kis- és Nagykazán szorosokat áttörő Duna Jókai Aranyemberében is lefestett szépségeiben innen 25 km-re, ma már az e célra szervezett hajókirándulásokon gyönyörködhetünk.




Fekvésének köszönhetően éghajlata igen kedvező. A szárazföldi, a Duna-fekete tengeri és a mediterrán éghajlat együttes hatására, a tél itt enyhe, a nyár nem forró és az ég többnyire derűs.

A lényegében a Cserna folyó szűk völgyében kétoldalt elterülő fürdő az innen mintegy 7 km-re levő Hétforrás gyógyhatású vizeire épült, azok ásványtartalma azonban annyira tömény, hogy ívókúrában orvos javaslata nélkül nem is ajánlják fogyasztani.



A fürdő igazán felkapottá azután vált, hogy Ferenc József is meglátogatta, s Sissivel együtt gyakran megfordult itt. A császári vendégek méltó fogadására a fürdőt fényesen kiépítették, s miután a birodalom távoli sarkába vonattal utaztak, ezért fogadásukra szép kis állomás is épült.




 
Mondhatni, ez volt a dicső múlt, melynek nyomdokain húsvétkor egy csoportos kiránduláson jártam, s amit láttunk a lepusztult, a Ceaușescu időkben szétesésre ítélt épületek szívet szorító látványa. Még mai, fájdalmas állapotukban is átsüt azonban rajtuk az egykori nagyság, s bizonyos rekonstrukciós munkák nyomait látva- továbbá a suttogva terjedő pletyka, hogy néhány épületét tavaly megvette egy nagy vagyonáról ismert magyar személyiség,- reményekre ad okot.









Az 1893-1897 között szerkesztett Pallas Nagylexikona, amely eképpen írja le a római romokon épült Herkulesfürdőt:

“Magyarország legnagyszerűbb s legszebb fürdője, mely a világfürdők közt méltó helyet foglal. ..A fürdő a magyar királyi kincstár tulajdona, melyből a temesvári takarékpénztár (előbb Tatartzy Károly) bérli. Herkulesfürdő látogatottsága évenként meghaladja a 8000-et. ..A fürdőtelep központja a nagyszerű gyógycsarnok, melyhez oldalt a Rudolf- és Ferenc József-udvar pazar fénnyel berendezett palotaszerű épületei csatlakoznak; ezekkel szemben a Cserna jobb partján emelkedik az impozáns kupolákkal ékített francia renaissance stílű Szapáry-fürdő (kollázs fölötti kép) hatalmas épülete.”

A Szapáry fürdő (Alpár Ignác tervezte) impozáns bejárati csarnoka ma ezt a látványt nyújtja:


A ma mintegy 6 ezer lakosú településnek lakói jórészt az egykori szállodák kiszolgáló személyzete volt. Ma sok a munkanélküli. Az előző éra tudatos kitelepítési politikájának eredményeként ma csupán néhány tucat magyar él ezen a vidéken, ahol nemzetiséget alkotnak még a németek illetve a két százada betelepített cseh bányászok leszármazottai. Lényegében a Monarchia idején ez határőrvidék volt, s újkori felfedezését és kiépítését is a katonaságnak köszönheti. Mint ahogy a katonaság, az aradi 33. közös gyalogezred karmestere volt Pazeller Jakab, aki itt vetette papírra 1903 júniusában azt a dallamot, amelyet majd 1910-ben szöveggel Zerkovitz Béla lát el, s Herkulesfürdői emlék címen indul hódító útjára. A kalandos életutat bejárt fiatal zeneszerzőnek, akinek nevéhez olyan ismert dallamok fűződnek mint az Akácos út, ez a 121. műve volt. Énekelték nagyanyáink, dúdolták szüleink - magyar slágernek nem volt még ilyen sikere. Az 1977-ben készült Sándor Pál film névadója és fő zenei motívuma ez, s újkori feldolgozásában Pere János szólaltatta meg újra 1990-ben (http://www.youtube.com/watch?v=pmGEs0OXPyE ). 

Az egykor a saját szállóvendégek részére szinte minden épületben, vagy közfürdőkben létesített fürdőkből alig-alig működik némelyik, s ablakokon belesve érhetjük tetten azok pusztuló nyomait erős fénytörésben, még mindig szépen.

A Szapáry fürdővel szemben levő oldalon azonban már újulnak a Casinót is magában foglaló gyógycsarnok, az ahhoz zárt folyosón csatlakozó Rudolf és Ferenc József császári vendégek palotái, s a Ferenc József épülettel szemben levő kis Sissi villa.


Ferenc József és Sissi megújuló lakosztályai:
 
 

S a gyógycsarnok már elkészült és még érintetlen, omló vakulatú részletei sejtetik a régi pompát:












A gyógycsarnok jobb oldalán álló Rudolf épületszárnyat, amely tavaly még ezt a vigasztalan képet mutatta, ma tetőtől talpig állványerdő borítja.
 

Remélhetőleg nem telik el sok idő, amíg kiülve a park hatalmas mamutfenyője alá, ismét gyönyörködhetünk ebben a méltatlanul elhanyagolt legendás fürdő békebeli pompájában, hangulatában.

 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja