.

Hamis történelem?



A Földtörténet és az emberiség irásbeliség előtti története, leginkább feltevéseken alapul. A tudomány felosztotta a Föld történetét százmillió években mért korszakokra, amiknek tartalmáról csak feltevések vannak.



A Perm korszak elképzelt világa
 
Vannak megkövült leletek, régi élőlények lenyomatai, melyekből a tudomány gazdag fantáziával irajzolta meg, hogyan mászhatott ki a tengerből az első szárazföldi élőlény, hogyan nézhetett ki a dinoszauruszok világa, milyen lehettett az élővilág a dinoszauruszok kihalása előtt és az utána következő 50-60 millió évben. Ezekről az időszakokról a természettudománnyal foglalkozó tudományos világban olyan konszenzus alakult ki, hogy a feltételezett elképzeléseket bizonyított igazságként fogadják el.

Mint minden elmélet, ez is magában hordja a tévedés lehetőségét.

Ezek az elméletek a Föld történetéről, az evolúcióról, mind az utóbbi 100-150 évben alakultak ki, és mára már olyan mélyen beívodtak a tudományos világba, hogy megkérdőjelezésük szentségtörésnek számít.

Pedig kérdőjelek bőven akadnak Ezek küzül náhány:

Jerry MacDonald paleontológus 1987-ben talált rá  a perm időkből származó azonos kőzetrétegben számos különböző állat- és madárfajtól származó, megkövesedett nyom között egy emberi lábnyomot. Ebben az a különös, hogy a perm időszak 290 - 250 millió éve, még a dinoszauruszok megjelenése elött volt. A tudomány szerint ekkor még nem léteztek emberek.
 
A permkorszakbeli lábnyom Új-Mexikóban
(kora alapján 290-248 millió éves lehet, igazolta a Smithsonian intézet)


Egy másik magyarázatra szoruló rejtély:
Hogyan kerülhetett egy emberi és egy dinoszaurusz lábnyom ugyanabba a megkövesedett talajba?

Csupán ennek az egyetlen leletnek a léte is fel kellene, hogy borítsa az eddig olyan szépen összerakott földtörténrti elméletet. Ilyen könnyen nem változik a tudomány, inkább születtek nagyon sántikáló magyarázatok a természet csodás alakformáló képességéről, a véletlenek összejátszásáról, amik ilyen emberi lábnyom szerű formát hoztak létre.

5 millióéves cipőtalp nyoma

1922-ben számolt be a New York Sunday American American Weekly részlege egy cikkben, hogy John T. Reid, egy kiemelkedő bánya​​mérnök és geológus, egy minimum 5millió éves cipátalp nyomára  bukkant a Fisher Canyon-ban, Nevadában.
 
A cikk címe a „A megkövesedett cipőtalp rejtélye”, írója pedig DR. W.H. Ballou volt,aki a következőképpen számolt be az esetről: „Nem sokkal ezelőtt, miközben fosszíliák után kutattak Nevadában, John T. Reid kiváló bányamérnök és geológus, hirtelen megállt és teljesen elképedve és ámulatba esve pillantott le a lába közelében levő egyik sziklára. Ott magának a sziklának azon a részén volt valami, ami egy emberi lábnyomnak tűnt! Miután közelebbről is szemügyre vettük, láttuk, hogy nem egy csupasz lábfej nyoma, hanem szemmel láthatóan egy cipőtalpé, amely megkövült. Az elülső része hiányzott. Viszont legalább a kétharmadának a körvonalai megvoltak, s a kontúrja körül egy jól kivehető cérnavarrás futott végig, amely úgy tűnt, hogy a szegélyt a talphoz erősítette. Ezen kívül volt egy másik sor varrás is, illetve a közepén, ahová a lábfejünket helyeztük volna, mintha valójában ez a dolog egy talp lett volna, s volt még egy horpadás is, pont olyan, mint ami a sarokcsont kidörzsölődésekor keletkezik és elkoptatja azt az anyagot, amiből a talp készül. Így egy olyan fosszíliát találtunk, amely a mai tudomány első számú rejtélye. Az a szikla, amelyikben ezt megtaláltuk, legalább 5 millió éves.

A szikla korát azóta sem tudták bizonyítani, de 200 millió éves becslések is napvilágot láttak. Aztán a becslések a másik végletbe is átcsaptak és alig 10 ezer évre becsülik a cipőtalp nyomát, sőt vannak akik szerint ez nem is egy cipőtalp nyoma.

Hát igen, nehéz beemelni, hogy a Föld történetében már több civilizáció is létezhetett, és az emberi faj többször is kifejlődhetett. Ha belegondolunk abba, hogy mai tudomány a homo sapiens kialakulását egymillió év hosszra teszi, akkor a földtörténet többszáz millió éve alatt ez többször is előfordulhatott.

 
Címkék: 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja