Genfi borkostoló



Szeptember van, itt a szüret ideje, ami adja a témát.
A kíváló spanyol borok mellé ezúttal kis kuriózumot szeretnék feltenni az asztalra.

Jöjjenek velem Svájcba!

Svájcot, vagy különösen Genfet említve, nem hiszem, hogy sokaknak jutna eszébe a genfi borvidék mondjuk az első tíz jellemző felsorolásában. Mert ha el is tekintünk a vallási életben (kálvinizmus), a nemzetközi politikában (ENSZ székhely), az iparban vagy a tudományos kutatásban (óragyártástól az atomgyorsító CERN-ig) betöltött szerepétől, valószínűleg a méltán híres és gyönyörű tavára, a Genfi tóra gondolunk először. 

Ám ahogy Genf elválaszthatatlan a tó közepén 140 méter nagas sugárban felszökkenő szökőkútjától, a Jet d'Eaux-től, ugyanúgy elképzelhetetlen a Genfi tó, a partjaira lefutó szabályos sorokban ültetett szőlővel beültetett lankái nélkül. A Lavaux régióban a középkorban kialakított teraszos szőlő telepítéseivel pedig 2007. évtől az Unesco Világörökségi listájára is bevonult. 
A szőlőtermesztés ugyanis éppen azért alakulhatott itt ki, mert a tó környezetében a klíma jellemzően mediterrán jellegű és a vízről  visszaverődő napsugarak jótékonyan segítik elő a szőlő fejlődését.
 

Első pillanatra meglepő lehet Genf említése, mint bortermelő vidéké.  Ám a  kanton 282 km2 területéből a szőlővel beültetett 1500 hektár, Svájc harmadik legnagyobb bortermelő területévé teszi Wallis (Valais) és Vaud után.
A genfi kanton éves bor termelése 10 millió liter körül alakul, amelynek 52,2%-a vörös, s a maradék fehér (2012. évi adat). A Genfi kanton vezette be elsőként az eredetmegjelölést a minőségileg ellenőrzött boraira. (AOC)

Szokásos 4 fő területre osztani a kanton bortermő vidékeit: 
a legnagyobb a Mandement körzet (Satigny, Russin és Dardagny) a Jobb parton;
a második legfontosabb a Rhône és az L’Arve között található Bernex környéke, amelyet történelmi néven “La Champagne”-ként szokás említeni, végül a Bal parti termelők Jussy, Aniérs és Hermance kiemelt településekkel. Van még két apró enklávéja Genfnek a Vaud kantonban: Céligny és Collex-Bossy, ámbár ezek sincsenek messzebb, mint 22 km-re Genftől.

A kanton dicsekedhet Svájc legnagyobb szőlőtermelő községével, Satignyvel, a Genfi tó északi oldalán, közismert megnevezése szerint a Jobb parton, amely számos nemzeti és nemzetközi verseny trófeáját, aranyérmét vitte el, maga mögé utasítva még olyan közismert nagyságokat is mint Bordeaux, vagy Lyon.


 A legismertebb, és legrégebbi hagyományokkal rendelkező genfi fajták fehér bornál a Chasselas, vörösnél a Gamay. Mindazonáltal a modern technológiák bevezetésével élenjáró genfiek igen innovatívak a választék bővítésében is, és ma már nagy variációkban található a fehér szőlőfajtáknál többek között az Aligoté, Chardonnay, Gewürztraminer, Pinot-Blanc, Riesling Szilváni, Savignon Blanc -illetve a vörösek között Dunkelfelder, Cabarnet Franc, Cabarnet Savignon, Merlot és a  Pinot Noir. A kanton mintegy száz szőlészetében 800 körüli az előállított borok száma.

Én magam a balparti Jussyben jártam, amelynek ma is lakott vára,
a Château du Crest önmagában is élményszámba megy.

A Chateau du Crest helyén már 1220 körül állott egy antik várkastély, amely az éppen aktuális földesúrak kezelésében volt. Genf függetlenné válása előtt (1536. - csatlakozás a reformációhoz) ezek a földek a genfi püspök tulajdonában álltak, amelyeken különböző érdekszövetségek keretében megosztozott a helyi feudális urakkal. A szomszédos területeket uraló Savoyai ház örök veszélyt jelentett Genf számára, mivel erősen törekedett felségterületét kiterjeszteni az egész Genfi tó környékére, benne Genfre, mint a Thonon-i helyett kiszemelt rezidenciára.
A 16. század folyamán a Savoya-i apát és a várúrnő barátsága okán komoly veszély fenyegeti Genfet, hogy itt egy Savoyaiakat pártoló összeesküvés otthonra találhat. Ezért 1590-ben lerombolják a várat.

1624-ben a kastélyt romjaiból az a Théodore Agrippa d’Aubigné építette újjá, aki neves francia költő s IV. Henrik oldalán tanácsos, illetve katonaként a hugenotta hit védelmezője volt.  IV. Henrik meggyilkolása után aztán őt is halálra ítélték, s Genfben talált menedéket.
Agrippa d’Aubigné halála után Crest kastélyát 1637 április 11.-én Jacques Micheli nemes vásárolja meg. Azóta őt a Michelisek tíz generációja követte, s folytatta a gazdálkodást a kastélyhoz tartozó földeken és szőlészetben. Ma a szőlőgazdaság több, mint 15 hektáron terül el, a Genf felől kifutó lankákon.
A gazdaság része annak a három tematikus túra útvonalnak, amelyet a Genfi Idegenforgalmi Hivatal legújabban indított el Balade viticole de Genéve néven, amelynek során a résztvevők borkostolókon és szervezett vezetéseken is részt vehetnek.
 

Egyébként szokásosan csak péntek este és a szombat reggeli órákban tart a legtöbb pincészet nyitva, amikor informális borkóstolókat tartanak, vásárlási lehetőséggel egybekötve. Mi minderről mit sem tudunk, amikor a helyszínen járunk, ám szerencsénk van: a pincészet kis mintaüzletében készségesen nyújtott jellemzés után vásárolunk 1-1 vörös illetve fehér bort, valamint egy fiatalosan friss rosét. Utóbbinál kedvesen felhívják a figyelmünket, hogy ez behűtve az igazi! Igazuk volt, a tomboló kánikulában igen kellemes volt a frissen gyöngyöző rosé üde nedűje.

És ahogy az időjárás viszontagságai védtelenül érintik a mezőkön kinn dolgozókat, ugyanúgy ki voltak téve mindennek a város határain kívül, hosszú járásra fekvő kisebb-nagyobb szőlőbirtokok művelői is. 


Ezért épültek védekezésül azok a kis házak, elnevezésük szerint capite-k, ami ma pl. Genf egyik peremkerületének is nevét kölcsönözte. Ezek a kis szőlész házak berendezésükben igen puritánok voltak, többnyire egy asztal, négy székkel és egy szalma matrac. Ide be lehetett húzódni az időjárás elől, vagy enni, szükség esetén akár éjszakázni is, s helyet biztosított a szőlőműveléshez való eszközöknek is. Ma már csak kevés példányuk maradt fenn, némelyikük a történelmi műemlékek listájára is felkerült.


A capite-k megfelelői megtalálhatóak Wallisban guérite, Burgundiában cabotte, Beaujolais régióban cabole, és Liguriában ciabotte néven.
A hagyományaikat igen gondosan ápoló svájciak a bor történetének és teljes kulturájának dolumentálására Aigles várában egy teljes múzeumot rendeztek be, de utcákon és köztereken bárhol rábukkanhatunk a szakma régi eszközeinek szeretettel átfunkcionált darabjaira.



 
 
 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja