Égészségünk és a vírus



Betegségek mindig voltak, és mindig lesznek, Ezzel sajnos együtt kell élnünk. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a betegségek megelőzésében nekünk semmi dolgunk. nincs.


Az elmúlt évezredekben az emberek egy átlagos élet esetén, járványoktól, háborúktól mentes időszakban – a közhiedelemmel ellentétben - nagyjából ugyanolyan életkorban haltak meg, mint manapság.
 

Élet a középkorban
 

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem archeológusa, Chistine Cave és munkatársa, Marc Oxenham kifejlesztett egy módszert, amivel sikerült lmegállapítani a régészeti leletekben talált emberi maradványok életkorát. Az emberek általában azt képzelik, hogy az ősemberek vagy az ókori, középkori emberek csak ritkán élték túl 30. életévüket, pedig a legvalószínűbb életkor, amikor egy ember meghal, tértől és időtől függetlenül 70 éves kor körül van.


Az átlagemberek az elmúlt korokban nemigen törődtek magukkal. Dolgoztak amíg láttak, állatokat tartottak, ették amit a föld termett. Ennek ellenére, erőszakos külső behatások nélkül, hosszú időt is megéltek. A természettel öszhangban lévő életvitellel általában 70 évre számíthattak, de ennél többet is meg lehetett élni.

Jelenkorban azonban már nem élünk a természettel összhangban. Keveset mozgunk, esszük az élelmiszeripar gyenge minőségű termékeit és csodálkozunk, mennyi bajunk van. Az emberiség legnagyobb ellensége nem a vírus, hanem saját magunk vagyunk.
 

A húsipar  adalék anyagokkal, tartósító szerekkel ellátott, egészségesnek nem nevezhető termékei mindenütt nagy választékban kaphatók
 
Kellemetlen azzal szembesülni, amikor egészségünk megromlásáért  nem háríthatjuk át a felelősséget  kölső tényezőkre, hanem magunkat okolhatjuk. Külső tényezők ugyan vannak, de az már rajtunk múlik, ezeket hogyan éljük meg. Mennyit  mozgunk, mennyi züldséget, gyümölcsöt eszünk, étkezésünk hány százalékát képviselik a köztudottan egészségtelen termékek. Tudjuk, hogy a dohányzás tönkreteszi a tüdőt, mégis rengetegen dohányoznak.  Persze így is sokan vannak akik úgy gondolják, egészségünk megőrzése az orvos dolga, nekünk ahoz semmi közünk. Pedig jobb, ha mindenki rádöbben, egészségéért elsősorban saját maga felelős.

Itt jön be a vírus


Sokan mondhatják, jó-jó, de ez a vírus tőlünk teljesen független fertőzés. Igaz, hogy ez a vírus nem a mi életmódunk miatt fejlődött ki,viszont szervezetünk védekező képességét, immunrendeszerünk hatékonyságát eddigi életmódunk határozza meg. Vizsgálatok szerint a felnőtt lakosság 70-80 százaláka tünetmentesen vagy csak mimimális tünetekkel esik át a fertőzésen Ez azt mutatja, hogy még az egészségesnek nem tekinthető életmód sem tudta padlóra küldeni szervezetünk védekező képességét. A vírushoz köthető elhalálozások leginkább az idős korosztályhoz köthetők. Azért azt is örömmel konstatálhatjuk, hogy nagyon sok idős ember gyügyul meg.  Az egyik ilyen kirívó példa az a 113 éves spanyol nagymama, aki az 1918-as spanyolnáthát is túlélte. Ez nem jellemző, de bizonyítja az emberi szervezet képességeit.

A vírus veszélyességét leginkább a halálozási adatok mutatják. Az új típusú koronavírus halálozási aránya világviszonylatban 6-7 százalék, míg a 2018-as influenza járványé 8-9 százalék. Akkor melyik a veszélyesebb?
Persze lehet mondani, hogy mindez a kormányzat szigorú rendeleteinek (kijárási korlátozás, termelő munkák leállítása, uzletek bezárása, stb.) az eredménye. Sajnos ennek a gazdaságra kifejtett káros hatását egyenlőre megbecsülni sem tudják. Itt merül fel a kérdés: megéri e néhány ezer, már amúgy is a sír szélén táncoló idős ember életének meghosszabbítása, a sok százezer, vagy akár millió család megélhetésének lezúzását a gazdaság tönkretételének következtében.

Ezt mérlegelni a politikusok dolga és felelősége.

Ebben a videóban egy német orvos mondja el meglátásait a koronavírusról
 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja