Dél-Spanyolország egy kis része dacol a globális felmelegedéssel



Európa zöldségeskertjében nincs felmelegedés


Kinek volt már lehetősége repülőből letekinteni Dél-Spanyolországra, és megcsodálni a műanyagfóliával borított vidéket? Felejthetetlen tájkép. A klímának és az olcsó munkaerőnek köszönhetően Spanyolország Európa zöldségtermesztésének leg-leg-legjévé nőtte ki magát, az Alméria körüli „plasztiktenger” pedig Spanyolországon belül is külön világ.
 

Az Európai Unió paradicsomtermésének kétharmadát, uborka- és cukkinitermésének pedig egyharmadát Spanyolországban szedik le, nem véletlenül nevezik az országot Európa zöldségeskertjének. A kertészet igen jelentős mértékben járul hozzá a spanyol gazdasághoz, elsősorban a folyamatosan növekvő exportnak köszönhetően. Az országban megtermett gyümölcs és zöldség 60 százalékát külföldre adják el, ami a világ legjelentősebb zöldség- és gyümölcsexportőrévé teszi Spanyolországot.

Összesen 850 ezer hektáron termesztenek zöldséget és gyümölcsöt, e felület egyharmada a két déli tartományban, Andalúziában és Murciában terül el. Andalúzián belül pedig külön világot képvisel a tengerparti fóliasátras szubkultúra a maga több mint 35 ezer hektáros felületével.


A karikával jelzett területen fóliasátrak alatt termeszik a zöldégeket.
 

A télen vásárolt zöldségek szinte biztos, hogy innen származnak

Sehol a világon nincs még egy ilyen koncentrált növényházas felület, nem véletlenül nevezik plasztiktengernek (mar de plástico) a helyiek.

Évente 3 millió tonna zöldséget szednek le itt, aminek 80 százalékát exportra szánják. Ha a téli időszakban zöldséget veszünk Európa bármely szupermarketében, az nagy eséllyel az Alméria, illetve El Ejido határában elterülő valamely fóliaházból utazott el hozzánk.


Ilyen kamionokkal szállítják a zöldséget Ászak-Európába

Komoly kihívás ugyanakkor, hogy ez egyben Európa egyik legcsapadékmentesebb térsége is, létkérdés ezért, hogy tudják-e öntözni a zöldségkultúrákat a termesztők. Az öntözővíz többnyire kutakból származik, amelyekből mind többre és többre van szükség a színvonal fenntartásához. Az utóbbi 30 évben tíz százalékkal csökkent a mezőgazdaságilag hasznosítható felület az országban, aminek egyrészt a vízminőség az oka, másrészt pedig a talajerózió, ami szintén igen komoly feladat elé állítja a gazdálkodókat.

Az Európai Bizottság adatai szerint Spanyolországban 9 millió hektárt erősen veszélyeztet az erózió és az elsivatagosodás, további 13 millió hektárt pedig közepes mértékben – mutattak rá a német Gemüse magazinban megjelent elemzés szerzői. Rávilágítottak a zöldségtermesztési szuperlatívuszok másik komoly árnyoldalára is, mégpedig arra, hogy sokszor mindenféle papírok nélkül foglalkoztatják és embertelen körülmények között szállásolják el az észak-afrikai országokból érkező mezőgazdasági munkásokat.


Afrikai munkás


Számos támadás éri a régiót a rengeteg műanyaghulladék és a túlzott növényvédőszer-használat miatt is (igaz, ez utóbbit cáfolandó közös erővel igyekeznek demonstrálni a termesztői szervezetek, hogy milyen rohamosan terjed a biológiai növényvédelem a térségben), a jogosan kritizált részletek mellett azonban van egy kétségtelen, de keveset emlegetett érdeme is a plasztiktengernek.

Az Almériai Egyetem professzora, dr. Pablo Campa közel tíz évvel ezelőtt már publikálta, a hogy a táj szinte egybefüggő műanyagborítása olyan jelentős mértékben tükrözi vissza a napsugarakat, hogy a globális felmelegedé hatása az érintett térségben nemhogy nem érződik, de egyenesen csökken az éves átlaghőmérséklet, tízévente 0,3°C-kal. (Miközben a kontrollként kiválasztott három nem túl távoli, de az almériai fóliafelülettel már nem befolyásolt mérőállomáson tízévente 0,4°C-os növekedést mutattak ki) Meghatározó részlet, hogy a térségben évi mintegy 330 felhőmentes nappal lehet számolni – ha ez nem így lenne, akkor hiába vernék vissza a sugarakat a fóliasátrak, azok a felhőkről „visszapattanva” újra a földfelszínt melegítenék.


magro

 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja