Cuzco megfejtetlen megalitikus romjai



Cuzco, az Inka Birodalom régi fővárosa ma minden Peruba látogató turista mágneses vonzáspontja. A város 3500 méter magasan fekszik egy lejtős hegyekkel övezett völgyben.



 
Cuzco vagy Cusco Peru délkeleti részén fekvő város mintegy 340 000 lakossal, Cusco megye székhelye. 3400 méter magasságban fekszik. Egykoron az Inka Birodalom fővárosa volt. Lakóinak nagy része még ma is inka eredetű

 


Senki sem tudja, valójában hol keresendő Cuzco eredete. A klasszikus archeológia „legendás kezdetekről” beszél, melyet csodálatos módon a Krisztus utáni XIII. századra tesz. Ez lehetetlen, mert a leletek tanusága szerint a város sokkal régebbi.

Tény, hogy Cuzco a XV. században, Pachacuti kormányzása idején az Inka Birodalom központja volt, és 200 000-300 000 lakost számlált. A város fölött, északi irányban terül el a Sacsayhuaman erődítmény. A monument megalitikus falai számtalan spekulációra és elméletre adnak okot.

Naponta buszok tömegei és taxik százai szállítják ide a turistákat. A ciklikus, cikkcakk formában emelt fal 540 méter hosszú és három, egymás fölött elhelyezkedő síkban 18 méter magasra emelkedik.

A yucaykőből és fekete andezitből pontosan összeillesztett kődarabok tömege eléri a 360 tonnát is. A legnagyobb darab 9x5x4 méteres. A hatalmas kőtömbök illesztése annyira pontos, hogy sok helyen még egy papírlapot sem lehet közéjük dugni.

A régészek egyre inkább úgy vélik, hogy régi inka város felett álló erődítmény több ezer éves.  Az inkák, mai ismereteink szerint, nem rendelkeztek olyan kőmegmunkáló technológiával, amivel a több tonnás köveket ilyen pontosan tudták volna összeillesztenii. Az sem világos, miféle ellenség miatt építettek volna ilyen hatalmas erődítményt, amikor birodalmukban korlátlan hatalmat mondhattak magukénak. Ráadásul a fal nem illik a tájba és nem illik ehhez a magassághoz. Mi ellen kellett tulajdonképpen védekezniük?

Az inkák Manco Capac ősapára vezetik vissza dinasztiájukat, aki mint a Napisten fia alapította a birodalmat. Manco Capac csodálatos tudásanyagot mondhatott magáénak, ugyanis tanító volt, aki a képzetlen Andok-lakóknak elmagyarázta, hogyan kell növényeket termeszteni, vízvezetékeket és templomokat építeni.

Talán Sacsayhuaman érthetetlen falai Manco Capac ősapa isteni ismereteire vezethetők vissza. Jóval a legendás Manco Capac előtt, az Inka Birodalom feltételezett kezdetét megelőzően Cuzco környékén egy ismeretlen kultúra megalitikus városa állt, melynek építői úgy „játszottak” a sziklákkal, mint a mi gyermekeink a Legóval.

Amikor Pachacuti (1438-1471) inka uralkodó Cuzcót újjáépíttette, templomokat és palotákat emeltetett az ősi város hatalmas megalitjain. A várost állítólag Viracocha isten alapította és eredetileg Acamamának hívták. A Cuzco alatti ásatások során valóban találtak 3800 éves csontokat, az 1950-es pusztító földrengés pedig két megalitikus templomot hozott a felszínre.

Ezek egyike, egy csiszolt, zöld dioritból épült templom csupán 80 méterre fekszik Cuzco főterétől. Ugyanennek az 1950-es földrengésnek köszönhetjük a Quorikancha, az egykori inka szentély „feltárását”, mely pontosan a Santo Domingo-kolostorban illetve alatt terül el.

A spanyol krónikások szerint ebben a szentélyben aranytrónon ültek az inka uralkodók konzervált múmiái, minden terem arannyal és ezüsttel volt kirakva, a csillagtemplomban pedig óriási arany napkorong és sok más csillag ragyogott a mennyezeten. Az inkák tudtak a Cuzco körüli évezredes  megalitikus épületeiről, mert nem csupán építkeztek ezekre, hanem saját céljaikra is felhasználták őket.

 Santo Domingo-kolostor

Mikor a spanyolok fosztogatva, rabolva, gyilkolva terjesztették a keresztény vallás jámborságát és békéjét, óriási mennyiségű nemesfém és drágakő került a kezükbe, ám a kincs jelentős része, melyet előzőleg saját szemükkel láttak, titokzatos módon eltűnt a történelem előtti kor föld alatti labirintusaiban, a „chinkanákban”.

A „chinka-nák” évezredekkel régebbiek, mint az Inka Birodalom. A sziklába vájt aknák és folyosók keresztezik egymást, összefonódnak, kanyarognak, egymás fölött és alatt különböző irányokba futnak. Csupán a megfelelő ismeretekkel bírók merészkedtek le a labirintusba, még az inka Garcilaso de la Vega is csak addig mert elmenni, ameddig a napfény bevilágított.

A labirintus szoros összefüggésben áll a föld feletti rejtéllyel. Sacsayhuaman falainak lesimított felületén fekszik „Muyuc Marca”, a három koncetrikus kőkörből álló képződmény, melyet ma a turistáknak az „inkák kalendáriumaként” tálalnak. Valójábn egyiknél sem ismerik az építmény eredeti célját és hogy pontosan mire használták ezeket a struktúrákat.

„Muyuc Marca” impozáns látvánnyal szolgál, és inkább egyfajta „számlapra” emlékeztet. A három kört „tárolókra” osztották. Ma is látható az andezitből készült vízvezeték, valamint a lecsiszolt monolitikus blokkok, melyek egykor egy óriási alagút alját képezték.

Az inkák történetét ma már nagyon nehéz régi írásokból feltárni, hiszen a spnyol hódítók az ősi iratokat, leírásokt máglyára vetették, mint az ördög műveit, mivel tartalmuk nem fért össze az általuk oly erőszakosan terjesztett keresztény vallással. Mai ismeretek nagy része régészeti leletekből, és spanyolok által feljegyzett adatokból, néhény legendának valós helyszínekhez kötödő egyezéséből származik.  Sajnos a megsemmísített és feledésbe merült tudás pótolhatatlan veszteség az inka és az azt megelőző kultúrák megismerésében.

 

 
 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja