.

Córdobai patiók



Szerző: kasa heni
 

Córdoba híres belső udvarai


Córdoba, a X. században a nyugati civilizáció egyik legjelentősebb városa volt. Utcáin sétálva egy igazi időutazásban lehet részünk. A város javarészt megőrizte mór jellegét, a keskeny utcácskáknak, a parányi tereknek, és a szűk sikátoroknak köszönhetően. Nemcsoda tehát, hogy Córdoba történelmi városrésze 1984 óta az Unesco Világörökség része. Itt található Spanyolország egyik legfontosabb és Andalúzia második legjelesebb arab kori műemléke, a katedrálissá lett egykori mór mecset, melyet mindenki továbbra is Mezquitanak, azaz Nagymecsetnek hív.

Az oszlopcsarnokban egyedülálló látványt nyújt, ahogy a márványból, jáspisból és gránitból készült 850 oszlop, kétszínű-csíkos boltíveket alkot.

Amitől azonban mindenki szívébe belopja magát Córdoba, az a fehér falú, gyönyörű színes virágokkal díszített, erkélyes házak belső udvarai, a córdobai patiók.

 A legszebb patio cím elnyerése, évről évre lázban tartja a helyieket, és a május elején idelátogatókat. A nyertesek bevallása szerint ehhez komoly anyagi és időbeli áldozatot kell hozni, és a patiókat elnézve ebben kételkedni semmiféleképp nem lehet.
 

Májusban, nemcsak Andalúzia, hanem egész Spanyolország legszebb városa Córdoba. A történelmi emlékművekben és kulturálisan gazdag város –a remek klímájának köszönhetően is-, az év bármely időszakában kiváló úti cél lehet, de májusban egy különleges, virágos arcát mutatja meg az idelátogatóknak. A világszerte ismert, córdobai patiók ilyenkor kitárják kovácsoltvas kapujait, és az emberek egy egészen varázslatos világba léphetnek be.

 

Córdoba első patiói, a rómaiak korára vezethető vissza. A tipikusan mediterrán lakóépületek belső udvarainak kialakításának elsődleges szempontja volt, a száraz, és meleg éghajlat elleni védelem. Az árnyékot nyújtó központi téren kaptak helyet a kis vízgyűjtő medencék is, amelyek valamennyire segítették a házak hűtését. Később, ezt az építészeti megoldást őrizték meg a mórok is, de saját kultúrájuk mintájára, az udvaron ún. riatokat (virágágyás) alakítottak ki, amelyek nem csak a patiok díszei voltak, hanem a dús növényzet még kellemesebb klímát biztosított a nyári forróságban. Az öntözéséhez mélyebb kutakat ástak, amiket csatornarendszerrel kötöttek össze, így már ezek nemcsak az esővíz összegyűjtésére szolgáltak, hanem a családok szükséges vízellátását is megoldották. Szintén az arab kultúrának köszönhetőek, az udvarok színes csempével való díszítése, a zsalugáterek használata, vagy épp a kavicsokból alakzatra kirakott udvari burkolat. Ezek nélkül, ma már elképzelhetetlen egy tradicionális córdobai patio.

A XIX. században egy új építészeti divat érkezett. A módosabb családok elhagyják régi otthonaikat, és hatalmas palotákat építenek. A házak üresen maradnak, de végül ez nyújt megoldást a szegény paraszti rétegnek. A mórok által épített alacsony épületekre, újabb szintet húznak, ahol a lakószobák kapnak helyet, alul pedig a közös konyhák, mosószobák, illemhelyek, és a szerszámok tárolására szolgáló részek kerülnek kialakításra. Az új szomszédok, az arabok kertjeinek virágjait cserepekbe rakják, és elkezdik velük a falakat díszíteni. A spanyolok büszkeségéből fakadóan, hamarosan egy rivalizálás kezdődik, minden lakóközösség a legszebb patiot szeretné magáévá tudni. Azért, hogy ne csak maguk közt vitassák meg ezt a roppant fontos kérdést, a város lakóira bízzák a közös döntést,és 1918-ban, először, kitárják a kapukat a helyiek előtt. 3 év múlva, 1921-ben, a város vezetősége úgy dönt, hogy hivatalossá teszi az eseményt, és kihirdeti az első „córdobai patiók és erkélyek versenyét”.

2017-ben, 46 patio szállt harcba, amik, mint minden évben, a május első két hetében zajló, tavaszköszöntő fiesta ideje alatt ingyenesen látogathatóak, igaz ezért bőszen meg kell küzdeni a hatalmas tömeggel. A város legszebb udvarát, több kategóriában is megválasztják, és az első 8 helyezést pénzzel díjazzák, az első hely 4000 eurót ér. A díszudvarok cserepeiben többnyire muskátlik (geranios), jázminok (jasminas), futómuskátlik (gitanillas), rózsák (rosas), és a spanyolok nemzeti virága, az elmaradhatatlan szegfű (claveles) díszeleg. A bírák, a virágok sokféleségén kívül, figyelembe veszik a cserepek épségét, az udvar természetes megvilágítottságát, és a flamenco kultúra jellemző kellékeiből kialakított környezetet is. A város 6, régi városnegyedeinek (San Basilio, Judería, Las Flores, San Lorenzo, San Pedro, San Agustín) utcáin barangolva, a fehérre meszelt falak mit sem sejtetnek abból a csodából, amit ezek a kívülről egyszerűnek tűnő házak belül rejtegetnek. A mára világhírű esemény, 2012 óta, az Unesco Szellemi Kulturális Örökség címével is büszkélkedik.

Címkék: 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja