.

Ceuta Tetuhan 2




Szerző:

Gesler György

 
 

A portás csóválta a fejét!



 Mikor a szállodában mondom a portásnak, másnap szeretnénk Tetuhanba menni kocsival, nagyot nézett a kedves ember!
 

 
Megkérdezte és mikor akarunk visszajönni, hát még aznap, feleltem! Hitetlenül  csoválni kezdte a fejét, hümmögött, majd végre kinyögte , hogy 6-8 órát kell a határon várakozni, ha így áll, el se induljunk! Ám mindjárt megnyugtatott és előállt egy remek ajánlattal, felajánlotta az utazási irodát, mondván azok megcsinálják az utat egyszerűen és gyorsan.
   Persze meg is állapodtunk a céggel , jött is értünk egy kisbusz, aminek, mint kiderült egyetlen utazói mi voltunk és egy barátságos soför jópofizott veünk. A határhoz érve láttam , hogy a portás nem viccelt, km hosszan álltak a kilépésre kárhoztatott autók és várták a jószerencsét. A 6 méter magas kerítésen nem olyan könnyű átjutni.
 
 
Mi bezzeg nem vártuk , mert egy teljesen lezárt sávon végigrobogtunk a megállást kieszközölő piros-fehér csíkos műanyag térelválasztó elemekig. Ott ácsorgott egy homless szerű alak akire soförünk rákiálltott, hogy tegye már el végre az útból az akadályokat. Az el is tette,majd legnagyobb meglepetésemre behajolt a kocsiba és elkérte az útleveleinket. Tétovaságomat látva a sofőrünk megnyugtatott ez a koldus kisugárzású a mi idegenvezetőnk! Egy perc múlva visszajött emberünk, visszaadta a lebélyegzett útlevelünket, tökéletes angolsággal bemutatkozott és jó utat és jó szórakozást  kívánva beült a buszba.
 

 
    Hihetetlen 60 kilométert tettünk meg a marokkói tengerparton. Soha nem gondoltam volna , hogy ilyen szépen, modernül, minden igényt kielégítve létezik, a legnagyobb szállodaláncolatokkal és luxus apatmanokkal kialakitott nyaraló övezet Marokkóban. 
 

 
   Megérkeztünk Tetuhanba, ami pontosan olyan , mint amit elvárhattunk tőle. Az utazás alatt koldusidegenvezetőnk, szinte jóbarátunk lett és soha ne ítélj külsőségekből alapon, megismertünk egy kulturált, jól gondolkodó, barátságos embert, akivel az egész utazásunk színes és kellemes lett. Egyébként az óváros piacterén lévő egyik házban született és a mai napig ott is él, amiről nem tud az nem is létezik.
 

 
Minden kétséget kizáróan bíztosítva volt az autentikus helyről jövő információ és érdekesnek tűnő bemutatása a majdnem félmilló lakosú Tetuhannak és a UNESCO által védetté nyilvánított Medinának.
 
  
 
Mentünk és csak mentünk kiismerhetetlen zeg-zugos sikátorokon keresztül, mindenütt valami csoda érintetlen atmoszféra és látnivaló fogadott, melyekre nagy műgonddal és ismeretséggel rendelkező, majdnem barátunk külön-külön felhívta a figyelmünket és kis előadás keretében elmesélte a legfontosabb tudnivalókat.


 
     A befizetés tartalmazott egy marokkói kuszkuszos, tájjellegű ebédet is, amit egy vendégek nélkül bizony sivár esküvői partikra specializálódott étteremben ettünk meg. No comment! Hát fárasztó, de valami remek turistáskodás volt. 
    Az utazási irodával történt megállapodásunk szerint Ceutába vissza, nem kis kerülővel Tangeren keresztül kellett jönnünk. Nemcsak az égtelen felhőszakadás miatt , ami útközben elkapott, de egyébként is hiábavaló és felesleges ötlet volt, lévén voltunk már Tangerben, kiszállni, hogy elázni jól tudjunk semmi értelme nem volt.
 

 
    A határon egy kissé körülményesebben jutottunk át, mert még a csalósávban is rengeteg autó, meg busz várta a spanyol földre való belépést. Azt a kaotikus zűrzavart, amit ott láttam, sikerült elkerülnünk és nem magunk próbáltunk át és visszamenni a határon, kizárólag a szálloda portásának köszönhettük.
   Csak Ceuta Tetuhan nélkül biztos kevés lett volna, de így együtt egy különleges szép és érdekes emlékű utazást jelentett számunkra. Minden kedves Costa del Solon élő, vagy csak kiránduló ismerősnek, barátnak a legnagyobb bizalommal ajánlom ezt a néhány napos kirándulást.   
...

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja