A bíróság nem tudott mit kezdeni a sziámi ikrekkel



Több évszázada foglalkoztatja a testi deformitások és az igazságszolgáltatás morbid vonatkozásai iránt érdeklődőket, hogy ha egy sziámi ikerpár egyik tagja bűncselekményt követ el, akkor lehet-e az ártatlan ikertestvérét is büntetni azzal, hogy a gyilkost börtönbe zárják vagy kivégzik. Sőt, az is felmerült, hogy felelősségre kellene-e vonni őket bigámiáért, ha két külön feleséggel házasodnak össze.
 

A kettős torzok (latinul monstra duplicia) kialakulása egyfajta fejlődési rendellenesség, amely szét nem vált (köznyelvben „összenőtt”) egypetéjű ikrek létrejöttét eredményezi. Akkor alakulnak ki, ha a barázdálódó csíra kettéválása nem tökéletes. Ember esetén a kettős torzok bizonyos megjelenési formáit

sziámi ikrek   

néven is illetik a köznapi beszédben. Meg kell jegyezni, hogy az embernél maga az ikerképződés is „rendellenesség”. A kettős torzok, ahogy más hasonló rendellenességek is, nemcsak embernél, hanem minden fejlettebb élőlénynél, állatoknál és növényeknél is előfordulhatnak.

Csang és Eng Bunker, a jelenség „névadó” ikrei


Nos, a rövid válasz az, hogy nem tudni. Ilyen esetekre szinte sehol a világon nem hoztak konkrét törvényt. A sziámi ikrek az élve születések 5 milliomod részét teszik ki, és jelentős részük nem éri meg a felnőttkort. Akik mégis, általában meglehetősen korlátozott és rövid életet kényszerülnek élni, és állandóan szem előtt vannak, vagyis praktikusan nincs alkalmuk bűncselekményt elkövetni.

Összesen két olyan sziámi ikerpár ismert, akik egyik tagja szabálysértést vagy bűncselekményt követett el, és a bíróságnak azt kellett mérlegelnie, hogy az ártatlan fél büntethető-e. A húszas években élt New Yorkban és Manilában egy filippínó sziámi ikerpár, Lucio és Simplicio Godina. Az Egyesült Államokban cirkuszokban, mutatványosok előadásaiban léptek föl (akkor még nagy divat volt a törpéket, óriásokat, szakállas nőket és más, az átlagostól eltérő testi jellegzetességekkel bíró embereket bemutató freak show-k látogatása). Zenekarban is szaxofonoztak és trombitáltak, illetve külön látványosság volt, amikor feleségeikkel táncoltak. A feleségeik egypetéjű ikrek voltak.

A Godina ikrek zenekarukkal koncerteznek
Fotó: Wikipedia

Lucio megtanult autót vezetni, de azért profinak nem volt mondható ebben. Többször is balesetet okozott, illetve veszélyeztetett másokat, de egyszer sem ítélték el. 1925-ben Manilában egy szekeret tarolt le, majd néhány évvel később már az Egyesült Államokban kanyarodott balra hajmeresztően. Mindkét esetben szabadon távozhatott (távozhattak) a bíróságról, mert a bíró nem tudott mit kezdeni a hozzá nőtt ikertestvére büntethetőségével.

Együtt jóban-rosszban

A Godina testvéreknél azonban a maguk korában sokkal nagyobb hírnévre tettek szert a Colloredo testvérek, Lazarus és Johannes. 1617-ben születtek Genovában, és szélsőségesen eltérő mértékben fejlett testtel rendelkeztek. Lazarus gyakorlatilag ép volt, de mellkasából mintegy kinőtt ikertestvére, Johannes, aki szinte csak felsőtesttel és egy csökevényes lábbal rendelkezett. Fejét képtelen volt felemelni, és a szemeit sem tudta kinyitni. Az ilyen, rendkívül aszimmetrikusan fejlett sziámi ikerpár kisebbik tagját időnként parazita ikernek is nevezik.

A Colloredo ikrek későbbi portréja
Fotó: National Portrait Gallery

Gyermekkorukban csupán megaláztatásban volt részük testi adottságuk miatt. Lazarus azonban férfivá cseperedve felismerte, hogy az emberek, amellett, hogy megvetéssel, borzongással és félelemmel viseltetnek irántuk, egyúttal érdeklődnek is. Abban az időben a közembereknek sokkal kevesebb lehetőségük volt furcsaságokat látni, így sokan örömmel fizettek, hogy megnézhessék őket. A Colloredo ikrek így turnézni kezdtek Európa-szerte. Előadásaik általában telt házzal üzemeltek, holott gyakorlatilag semmi sem történt közben. A show elején Lazarus bejött a színpadra, testét bő köpeny takarta. Majd a csúcsponton levetette a köpenyt, és felbukkant a mellkasából félig eszméletlenül lógó ikertestvére, aki mintha csak Az emlékmásból lépett volna elő.

A show-val bejárták Európát, és tetemes rajongótábort gyűjtöttek. Voltak, akik követték őket, hogy az egymást követő városokban újra és újra láthassák a párost. Felléptek Baselban, Koppenhágában, Törökországban, sőt eljutottak I. Károly angol király udvarába is. 1638-ban éppen Franciaországban turnéztak, ekkor már két szolgálójuk volt, akik az előadások asszisztenseiként is dolgoztak. Az egyik szolga trombitán játszott, így csalogatta be az érdeklődőket az előadásra, a másik pedig jegyszedőként működött.

A Colloredo ikrek valószínűleg nem élték túl a 30-as éveiket (1646 után már nem tudni róluk semmit), de már húszéves koruk körül is veszélybe került az életük. Lazarusba belekötöttek egy kocsmában, ahogy azt Henri Sauval kortárs történész leírja a Párizs történetéről szóló kötetében. A nagyobbik ikertestvér erre olyan dühbe gurult, hogy a kötekedőt agyonütötte. Olyan ütést mért a fejére, hogy az (talán az esés következtében) az életét vesztette.

Gyilkosság vádjával tartóztatták le az ikertestvéreket, és Lazarust halálra is ítélték. Ő azonban rendkívül csalafinta védekezéssel állt elő. Azzal érvelt a bíróságon, hogy ha őt felakasztják, akkor ártatlan ikertestvérének is meg kell halnia, hiszen az képtelen az önálló táplálkozásra és ivásra, a tápanyagokat testvére szervezetéből kapja. A bíróság erre kiengedte mindkettejüket. A források szerint Lazarus megnősült, és számos egészséges gyermeket nemzett – természetesen Johannes állandó jelenlétében.

Forrás: Index
 

donáció



Vár a Costa del Sol