.

Az ősemberek művészi hajlamaira egyre régebbi korok adnak bizonyítékot.



A 4,5 méter széles barlangfestmény legkevesebb 43 900 éves
 

Sokáig úgy gondolták,hogy 40-50 ezer évvel ezelőtt élt emberek vademberek voltak, hordákban éltek, és az élelemszerzésen kívül más nem érdekelte őket. Aztán több barlangban is felfedeztek falra festett figurákat.Ezután át kellett értékelni az ősemberek képességeit.
Az eddig a legrébbeninek tartott A franciaországi Chauvet-barlang rajzait 30-32 ezer évesnek tartják. Ebben a kutatók közt nincs egyetértés, mivel a rajzok stilusa szerintük későbbi korok rajzait idézik. Itt az okoz kavarodást, hogy a rajzokon 29 ezer éve kihalt állatok is felismerhetők. Ez adja az egyik támpontot a kormeghatározáshoz.
 

Chauvet-barlangban talált állatábrázolások
 
A világ legősibb barlangrajzának kijáró címet, Indonéziában egy nemrégiben felfedezett 44 ezer éves, vadászjelenetet ábrázoló barlangfestmény hódította el.  A kép egy csoport félig ember, félig állat figurát ábrázol, amely emlősökre vadászik lándzsákkal vagy kötelekkel. A kutatók szerint ez a legrégebbi bizonyíték arra, hogy őseink hittek a természetfeletti lények létezésében – írta az MTI. 


A barlangfestény részlete


Az ausztráliai Griffith Egyetem régészcsoportja szerint, amely a prehisztorikus barlangfestményt felfedezte, a kép új fényben tünteti fel a modern emberi megismerés eredetét.

A felfedezést ismertető, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány a világ legősibb figuratív műalkotásaként számol be a Szulavézi-sziget Leang Bulu Sipong 4 mészkőbarlangjában talált festményről.
 


A barlang helye Indonéziában
 

Az őskori barlangművészet nyújtja a legközvetlenebb betekintést az ősi történetmesélésbe. Európa felsőpaleolit barlangművészete – körülbelül 21-14 ezer évvel ezelőtt –- felismerhető jelenetekben ábrázolja emberek és állatok kölcsönhatását.

Az ausztrál egyetem két professzora, Maxime Aubert és Adam Brumm, valamint a kollégáik urán-tórium kormeghatározással állapították meg, hogy a 4,5 méter széles barlangfestmény legkevesebb 43 900 éves. Az egyszínű festmény azt ábrázolja, hogy az emberszerű figurák hat állatra vadásznak: két disznóra és négy törpebivalyra. A képen legalább nyolc emberszerű lény jelenik meg lándzsákkal és kötelekkel.

A kutatók szerint az emberszerű figurákat és az állatokat egyszerre festették, azonos stílussal, technikával, sötétvörös festékkel. A régészek úgy gondolják, a félig ember, félig állat lények ábrázolása arra utal, hogy az indonéz barlangi művészetben szerepet kapott az ember és állat kapcsolatának vallási jellegű felfogása már jóval azelőtt, hogy az emberi művészet Európában megjelent volna.


Ezek a figurák találhatóak a barlangfestményen

Aubert szerint a most felfedezett barlangfestmény azt sugallja, hogy a paleolit művészet nem fokozatosan fejlődött az egyszerűtől a komplexig 35 ezer évvel ezelőtt – legalábbis Délkelet-Ázsiában nem így történt. A fejlett művészi kultúra minden főbb eleme megjelenik Szulavézin 44 ezer évvel ezelőtt, beleértve a figuratív művészetet, jelenetet és a félig ember, félig állat ábrázolást – fűzte hozzá a professzor.

Címkék: 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja