Az elfeledett kínai nagy armada



A kínai Cseng Ho megelőzte a portugál felfedezőket


Cseng Ho a flotta élén

A világtörténelem egyik legnagyobb admirálisa egy muszlim családban született kínai eunuch volt. Akármennyire is furcsán hangzik, Cseng Hónak vitathatatlanul helye van a tengerészek Hall of Fame-jében. A kapitány 317 hajóból álló ún. Kincses Flottája közel 28 ezer emberrel a fedélzetén 1405. július 11-én indult el első felfedezőútjára, ahol a fedélzeteken a katonák mellett még számos diplomata és 180 tudós is helyet kapott, akiket az út során megismerendő világ alaposabb föltárására vittek magukkal. Cseng Ho 1433-as haláláig még hat további expedíciót vezetett.

Lélegzet elállító látvány lehetett, amikor Cseng Ho admirális kihajózott flottájával a kelet-kínai Szocsoui kikötőjéből. A flotta legnagyobb hajóinak méretei a korabeli európai hajók méreteinek többszörösei voltak. Ezekből a nagy hajókból 62 db. készült a flotta számára. Elképzelhetjük a méreteket, ha a vezérhajón 500 ember kapott helyet. A kínaiak itt használtak először a nagy hajókban vízhatlan rekeszeket, és egyes hajókon trapéz alakú vitorlázatot.


Cseng Ho és Kolombusz vezérhajója

A Kínában született, de muszlim származású Cseng Ho már fiatalon a kínaiak fogságába került. Kasztrálták, majd Csu Ti herceg, a későbbi Jung-lö császár udvarába száműzték. Az új uralkodó admirálisává nevezte ki, és egy "világ körüli" expedíció vezetésével bízta meg. A korabeli feljegyzések szerint Cseng Ho flottájának egyes hajói 60-75 méter hosszúak lehettek, ám ezzel messze kitűntek a korabeli vitorlások közül. Az armada puszta megjelenésével teljes kalózflottákat számolt fel.

Egyes hajókon még kis ültetvényeket is kialakítottak, hogy az ott termesztett termények segítségével biztosítsák a legénység számára létfontosságú tápanyagokat. A flotta Délkelet-Ázsia és India mellett a Közel-Keletre és Kelet-Afrikába is elhajózott. Útjai során több tucat államot kényszerített vazallusi sorba. Akik nem fogadták el, hogy a kínai császár alattvalói lettek, kegyetlen büntetésre számíthattak.


Cseng Ho flottája

Az admirális emellett élénk kereskedelmi tevékenységet is folytatott. Porcelánnal, különböző kézműves tárgyakkal, illatszerekkel és selyemmel megrakva indult útnak, és fűszerekkel, drágakövekkel és egyéb luxuscikkekkel tért haza. A bengáli szultán még egy Szomáliából hozatott zsiráfot is ajándékozott a császárnak.
 

A kínaiak által vitt gazdagságot jelzi az a kétségtelenül hiteles háromnyelvű kőre vésett felirat, amelyet 1911-ben fedeztek fel Sri Lankán és amely ma a Colomboi Nemzeti Múzeumban található. A felirat szerint Cseng Ho a következő tárgyakat adományozta a az egyik Buddha szentélynek[7]:

 
„1000 arany,
5000 ezüst,
50 tekercs hímzett selyem, különféle színekben,
50 tekercs selyemszövet, különféle színekben
4 pár gyöngyökkel ékesített zászló, tarka selyemből, arannyal hímezve
2 pár ugyanebből, vörös (selyemből)
1 pár ugyanebből, sárga
1 pár ugyanebből, fekete
5 pár antik sárgaréz tömjénfüstölő
5 pár antik sárgaréz virágváza, lakkozva, aranyozva, arany lábakkal
5 sárgaréz lámpa (kandelláber?), lakkozva, aranyozva, arany lábakkal
5 füstölőedény, tűzvörös, aranyozva, lakkozva, arany lábakkal,
6 pár arany lótuszvirág
2500 adag illatos olaj
10 pár viaszgyertya
10 rúd illatos tömjén.”


Cseng Ho útjai
 
Jung-lö császár halála után Kína azonban teljesen elzárkózott a külvilágtól. Az admirális útjain készült feljegyzéseket valószínűleg megsemmisítették, Cseng Ho neve pedig hosszú századokra feledésbe merült.
 
 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja