Andalúzia napja: február 28.



Andalúzia ezen a napon ünnepli Spanyolországon belüli autonomiájának törvénybe iktatását. Franco diktatúra után 1978-ban új demokratikus alkotmányt fogadtak el, ás az államformát alkotmányos monarchiának nevezték el.
Az ország 17 autonom közösségre, és 50 tartományra oszlik.
A legjelentősebb közösségek közt szerepel Andalúzia a maga nyolc tartományával. Az andalúz parlament Sevillában van és padsoraiban a nyolc provincia képviselői foglalnak helyet. 1980-ban ezen a napon dekralálták Andalúzia modern autonomiáját, és egy kalap alatt ünneppé nyílvánították ezt a napot.
Az ünnepet nagyon komolyan veszik, még a nagy áruházak, hipermarketek is zárva tartanak. (pedig ez nagy szó). De mit is ünnepelnek az andalúz emberek ezen a napon? Hát, leginkább azt, hogy nem kell elmenni dolgozni. Reggel a szokásosnál tovább nyújtozkodhatnak az ágyban, és kora délután kimozdulhatnak kicsit sétálni a tengerpartra, a fő utcára, a városkák kedvelt pihenő parkjaiba. Ezek a séták legtöbbször valamely hangulatos vendéglőben végződnek, amiből mindenhol bőven van választék.

Ebéd után egy-egy pohár bor mellett még egy kicsit elücsörögnek az asztalnál, miközben felidézhetik Andalúzia változatos történelmét.

A Földközi-tenger vidéke a mediterranaum (középföld) az európai kulturák bölcsője volt. Az Ibériai félsziget történelme ugyancsak mozgalmas volt. A punok után rómaiak, majd vizigótok, aztán az őket végigrabló vandálok után megjelentek az arab hódítók a mórok. A vandálokra utalva ők nevezték el Hispánia déli részét Andalulziának. (Vandalus, (V)Andalus, Al-Andalus)

Cordobai mecset több mint ezer éves
Andalúzia a mór időkben élte félykorát. Cordoba, Granada, Sevilla, Toledo, neve mind fogalommá vált a középkorban Európában. Messze földről jöttek ide tanulni, és az arab nyelvet, az arab költészetet a kersztények is egyre többen használták. Az ezredforduló táján Cordoba püspőke egyik feljegyzésében teljesen kiakadt, hogy a keresztények majmolják a mór divatot, a mór kultúrát, a mór szokásokat. (fürdők, iskolák, ételek)
1492 után, mikor a katolikus királyok, Izabella és Ferdinánd, visszafoglaták Granadát és az utolsó mór kézen lévő területeket, az Újvilágból származó arany beáramlása helyettesítette a letűnt mór kultúrát.
A szorgos gyűjtőmunka eredményeképen pár száz év alatt az Újvilág aranya elfogyott, Andalúzia magas kultúrájából a mórok nélkül nem sok mardt, igy a XIX. század elejére Spanyolország déli része leküzdötte magát a legelmaradottab régióvá.
A fellendülés csak az EU-hoz való csatlakozás után kezdődött. Andaluzia autonommá válása is sokat javított a térség helyzetén. A turizmus fellendülése húzta megával a gazdaságot. Az építkezéseknek, a sok pénzes külföldi nyugdíjas nyaraló vásárlásának a 2008-ban kezdődő gazdasági válság vetett véget. Azóta kissé nehezebben jön a pénz az emberekhez, de ezen a napon emlékezhetnek rá, a térség átmeneti nehézségeinek megoldásában az autonómia szabad kezet biztosít.
Az ízletes ebéd, és  finom bor után az ember általában nem ilyesmin gondolkozik. Talán az jár a fejében, ha most hazamegy milyen jót fog szundikálni kényelmes kerevetjén. Aztán, ha eljön az este, vérmérséklettől (és családi állapottól) függően elmegy egy hangulatos bárba, ahol beszélgetés és iszogatás közben múlatja az időt.
Ez az ünnep lényege. A mindennapi robot után végre egy kötelezettségek nélkül, gondtalanul eltölthető nap.

Tehát ne felejtsük: Február 28. dia de Andalucia


Andaluz parlament épülete Sevillaban
 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja