Amit nem tanítanak a történelem órán



Elhallgatott régészet

 

A tudomány nem más, mint bizonyítékokkal alátámasztott hit. Az ember földi megjelenéséről más hitvilág van a keleti és megint más a nyugati civilizációkban. Melyikben higgyünk? A kérdést az dönti el, melyik hitvilágot milyen bizonyítékokkal sikerül alátámasztani.
 
Az interneten a sok valós tény mellett rengeteg hamis bizonyíték is van, amellyel a jóhiszemű érdeklődők gondolatait kívánják valamely irányba befolyásolni.
 
A háromezer évesre datált, Törökországban talált kőszobor, vélhetően hamisítvány, amely a földönkívüliek ókori megjelenését kívánja elhitetni a kételkedőkkel.
 
 
Az ilyen "bizonyítékok" szelektálása nehéz egy laikus embernek, ezért az alábbiakban néhány olyan, a szakemberek és tudományos világ által elismert leletről lehet olvasni, amelynek magyarázata meghaladja mai ismereteinket.

Minden vallásnak van egy szent könyve, amelyben leírja mit kell hinni a világ teremtéséről, az emberiség születéséről.

A hinduizmusban a szentírást az ősi szanszkrit írások képviseleik. Ezekben az áll, hogy a világ teremtője Brahma, aki emberi ésszel fel nem foghatóan hosszú életének minden napján létrehoz egy univerzumot. A teremtő életének egy napja 4,3 milliárd évig tart, amit Brahma éjszakája követ ugyanennyi idővel. Hitük szerint jelenleg a teremtő egyik napjának a közepén vagyunk.
Az ősi szanszkrit írások azt is mondják, hogy az emberi lényeket Brahma már korán reggel megteremtette, így az emberiség már ősidők óta jelen van a Földön.
 
A mai tudományos világ szent könyve a  "Fajok eredete" című tanulmány, melyben Darwin az általa csoportosított bizonyítékok alapján tárja evulúciós elméletét a korabeli tudományos világ elé.  Tanulmányát tartalmazó könyve olyan hatást gyakorolt a tudományos életre, hogy arra a mai napig szentírásként tekintenek.
Ebben a hitben a Föld 4,8 milliárd éves, amin az elfogadott darwini elmélet szerint, 2 milliárd éve jött létre az élet. Darwin úgy hitte, hogy hosszú evolóciús folyamat során, az emlősöknél a majmok úgy 4-5 millió éve, a homo sapiens pedig 2-300 ezer éve fejlődött ki.

Sok régészeti lelet azonban ellentmond ennek, de a tudós társadalomban annyira él a darwini elmélet hite, hogy az ennek ellentmondó leleteket és az azokból származtatott elméleteket kiszűrik, szemétkosárba dobják. Ezért ezek a leletek múzeumokban nem találhatók, másfajta elméleteket a mértékadó tudományos lapok nem közölnek, így a darwini elméleten kívül nem is kerül más a köztudatba.

Azonban Michael A. Cremo amerikai régész és kutató az utóbbi évszázadban feltárt régészeti leletek alapján a hivatalos és már-már dogmává merevedett darwini elmélettől eltérően látja az emberiség történetét.

Hogyan jutott el a hivatalos evolúciós elmélettől arra a meggyőződésre hogy a valós történet más volt mint amít tanítanak. Erről a “tiltott régészet” cmű könyvében ír.
 
Néhány példa a darwini elméletbe nem illeszkedő valódi leletekből, amelyek megkérdőjelezték hitét.
 
Mexikóban 300 ezer éves rétegben találtak kőszerszámokat, kő nyílhegyeket. A kormeghatározást végző szakemberek bizonyítékainak ellenére az akadémikus régészek a lelőhely korát 20 ezer évesre módosították, azon egyszerű oknál fogva, hogy az evolúciós elmélet szerint olyan régen még nem léteztek szerszámot használó emberek. Amikor a leletek felfedezője Virginia Steen Mcintyre publikálni akarta  vizsgálatok eredményét a leletek valódi koráról, elvesztette tanári állását az egyetemen. Egy tanár nem beszélhet az elfogadott evolúciós elmélettel ellenkező leletekről.

 
Egy anatómiailag modern embernek számító koponyát Fallen Angels  régész talált Argentínában, Buenos Airesben, még a múlt század elején. A 15 méter mélyen lévő lelet felett egy érintetlen és töretlen mészkő réteg (tosca) húzódott. A koponyát rejtő réteg korát egymillió évben állapították meg.

Hans Reck német régész Tanzániában 1933-ban 1,15-1,7 millió éves kőzetben talált a modern ember jellegzetességeivel bíró koponyát és csontvázat, ami úgy beágyazódott a sziklarétegbe, hogy csak vésővel lehetett kiszabadítani.
 

 

A múlt század elejéről, Argentínából, Miramárból származik ez a hárommillió éves lelet.  Egy akkoriban élő de már kihalt dél-amerikai emlős a taxodon csontjában nyíl okozta sérülést találtak. A nyílegy bele van fúródva a csontba.

A leletet Carlos Amegino találta, de rögtön megvádolták azzal, hogy a nyílhegyet utólag kalapálta csontba. Carlos ekkor javasolta, hogy a kétkedők látogassanak el a helyszínre, ahol további ásatásokat végzett. Egy egész régész csoport volt kivéncsi a lelőhelyre.

Ebben a hárommillió éves rétegben, régészek résztvételével folytatott ésatások során olyan gömb formájúra csiszolt köveket találtak, amiknek elkészítésére addig csak a hozzánk hasonló modern embert tartották képesnek. Az előembert, vagy majomembert nem.



1979-ben Mary Leakey talált 3,7 millió éves megkövesedett vulkáni hamurétegben modern embernek megfelelő lábnyomokat.
 
Azt, hogy akkoriban is élehettek modern emberek, a tudomány nem fogadja el, manem inkább előáll egy feltevéssel, miszerint abban az időben olyan majom csoport élt a mai Tanzánia területén, amelynek csak a lábnyoma olyan, mint a modern emberé.

Az is érdekes magyarázat, ha több millió éves rétegekben találnak modern emberre utaló csontokat, akkor a régészek azt feltételezik, miszerint valamilyen szertartás során temették a halottat olyan mélyre, hogy a sír ásásakor áthatoltak több földtörténeti kor rétegén.

A bemutatott néhány eseten kívűl több száz olyan lelet rejlik a múzeumok raktáraiban, amelyek ha nem is kérdőjelezik meg az evolúciós elméletet, minimum azt mutatják, hogy a modern ember és egy kialakuló embertípus élt egymás mellett ugyanazon időben.
Ezen leletek alapján Michael A. Cremo úgy véli a Darwini elmélet tarthatatlan, de minimum módosításra szörul.

A még régebbi korokból származó különös leletek olyan ismeretlen távlatokat nyitnak meg, amikbe a tudományos világ nem is mer és nem is akar belebonyolódni.
 

Még elképzelés sincs hogyan került a megkövesedett folyóparti homok ugyanazon rétegébe  emberi és dinoszaurusz lábnyom.


Oroszországban a Kamcsatka félszigeten Yuri Golubev archeológus által vezetett ásatások során 400 millió éves kőzetben találták ezt valamit.


Ezekre a fém gólyókra a múlt században, 2,8 milliárd éves rétegben, az egyik dél-afrikai bányában bukkantak a bányászok
 
Roelf Marx a dél-afrikai Klerksdorp múzeum kurátora úgy nyilatkozott: „Úgy tűnik emberkéz alkotta őket, de teljes rejtély hogyan kerülhettek olyan kőzetrétegbe, amely a Földtörténet azon idejéből származik, amikor még nem létezett értelmes élet a bolygón.”
 
Tehát leletek vannak bőven, és csupán csoportosítás kérdése, hogy az evolúciós, vagy valamilyen másfajta teremtés gondolatát támogassák vele.

MIndenki maga dönti el mit higgyen a modern ember megjelenéséről a Földön. A vélemény alkotáshoz azonban befolyásmentes, valós tényeken alapuló információ szükséges.


P.R.

 
Címkék: 
 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja