.

68 éve adták át Budapest légikikötőjét Ferihegyen



1950. május 7-én szállt le az első, Budaörsről átrepülő Li-2-es utasszállító repülőgép Ferihegyen és ezzel vette kezdetét a polgári repülés ezen a repülőtéren



Ferihegy, az ünepélyes felavatásakor

A repülőtér mai területét már 1938-ban kijelölte a főváros.
Ferihegyen még a háború előtt megindult az ifj. Dávid Károly által tervezett utasforgalmi épület kivitelezése, de először a Magyar Királyi Légierő és a Repülő Kísérleti Intézet hangárjai épültek meg. Ebben az időben civil utasforgalom alig volt.

A  polgári-katonai célokra tervezett repülőtér építésébe a II. világháború közbeszólt. 1944-ben több jelentős rombolást végző szövetséges bombatámadás érte.

Ferihegy a háború után, 1945-ben
 
Az átdolgozott tervek alapján ujjáépített repülőtér  csak 1950-ben készült el. Május 7-én az ünnepélyes átadás részeként fogadta az első Li-2-es (az amerikai Douglas DC-3 Dakota típusú gép szovjet licenc változata) utasszállító gépet, amelyik Budaörsről érkezett.
 

Bebrits Lajos Közlekedés- és Postaügyi Miniszter ünnepélyes keretek között adta át Budapest első szilárd burkolatú futópályával rendelkező repülőterét a közforgalomnak. A részben elkészült repülőtér megnyitó ünnepségén magas rangú párt és állami vezetők mellet sok ország követsége is képviseltette magát.
Másnap reggel a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (MASZOVLET) induló Li-2-es repülőgépei már a főépület előtt sorakoztak feltankolva és utasokra várva. Az első Ferihegyről induló gép Prágába szállította a magyar kulturális küldöttséget.
 

Ferihegyre az első időkben menetrend szerint csak a hazánkhoz hasonló politikát folytató országok repülőgépei jártak. A MASZOVLET a belföldi járatokon kívül csak Prágába, Bukarestbe, Varsóba és Szófiába repült.

A megnyitáskori repülőtérnek mindössze 1 500 méter hosszú betonozott futópályája volt, amelyet később, a sugárhajtású gépek miatt fokozatosan meghosszabbítottak. Csak 1958-ra épült meg teljes hosszában, 3 000 méteren, az 1-es futópálya.


A kifutópálya 1950-ben

A hetvenes évekre (1974-re) az utasforgalom meghaladta az évi egymilliót, a mai 1-es terminál már nem győzte a forgalmat. Emiatt 1977-ben megkezdődtek az új irányítótorony, a párhuzamos 2-es futópálya (3 700 m) és az új műszaki bázis, a javítóhangárok építése. A mai 2A terminál épülete, amely a schengeni járatok utasait kezeli, 1985-ben készült el, és 1998-ban adták át a mai 2B terminált.

Egy kis statisztika:
1950-ben 49 955 utas fordult meg a repülőtéren, míg ez a szám 2009-ben 8.1 millióra nőtt. A le és felszállások száma 1950-ben 4786 volt, míg ez a szám 2009-ben 109 811 volt.
 

 

 




Nyaraljon Costa del Solon!
 



Vár a Costa del Sol

 


Álmaid útján: Czibere Csilla blogja